Bács-Kiskun megyei utak (1977)

II. Utak Bács-Kiskun megyében

Az első világháború előtt kiépített utakat a 4. számú melléklet szemlélteti. Végül egy érdekesség, amely a postakocsik korát idézi: 1901. és 1912. évek közötit egy maga nvállaIkozó lófogatú társaskocsit járatott Kiskunmajsa és Kiskunhalas közötte JEGYZETEK 1. Technikai fejlődésünk története. Bpest, 1928. 356. old. 2. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor — Maboliczky János: Közutak. Bpest, 1898. 3. Az adatok a 2. pont alatti műből. 4. Hanzély János: Magyarország közútjainak története. Bpest, 1960. 97. old., valamint a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény tervtárának adataiból. 5. Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város gazdaságtörténete. Kiskunhalas, 1935. 99. old. 10. Útépítés a két világháború körött Az első világháború tetemes károkat okozott a már kiépített utakon és lelassult, csaknem megállt az útépítés és karbantartás. A vasabroncsos és tömörgumi kerekű járművek nagyon megrongálták az igényes fenntartást kívánó makadám utakat. Mivel a kőanyagok szállítása és felhasználása a háború idején mimimumra csökkent, ezért a normális polgári forgalom közlekedési eszközei is olyan elhasználódást okoztak az utakon, amelyet csak intenzív helyreállítással lehetett korrigálni. A gazdasági élet fokozott helyreállítását! követően egyre égetőbb szükség volt a földutak burkolására. 1924-ben a kormány külföldi kölcsönt vett fel, amelyből jelentős részt az állami törvényhatósági utak, hidak javítására, építésére, gépek beszerzésére és a kőbányák korszerűsítésére fordítjott. A népszövetségi kölcsönből és a hazai forrásokból képzett hasznos beruházási hitel terhére épült meg a kiskunhalasi átkelés kiskő burkolata, a baja-szegedi úton 12 km és a baja—hercegszántói úton 10 km útburkolat

1 A kormány a vármegyék beruházási céljaiira is kölcsönt vellt fel, amelynek mintegy kétharmadát az utak építésére használták fel. Ebből a kölcsönből Bács-Bodrog megye 100 km hosszú utat épített, amely a teljes hálózatának egyharmada volt. Ez országosain is kimagasló eredmény.

2 1926-27. években a gépjárművek száma növekedett!, az útépítés egyre sürgetőbbé vált. 1928-ban bevezették a gépjármű adót, s ebből, valamint a kölcsönökből, bevételekből fedezték az utak építését. A két világháború között több utbt építettek, mint megelőzően és azt követően. Bács-Kiskun megye jelenlegi területén a közutak többsége 1920-1942. évek között épült meg - lásd a 4. számú mellékletet. A békeévek viszonylagos gazdasági fellendülését az 1929— 1932. évi gazdasági válság törte meg. Magyarország gépjárműállományának fejlődését mutatja be 1920-1930. évek között a következő táblázat:

3 Év Gj.-mű ÉV Gj.-mű Év Gj.-mű db db db 1920 1672 1924 5 965 1928 24 250 1921 2725 1925 7 877 1929 29 417 1922 3303 1926 12 232 1930 30 305 1923 4449 1927 17 906 Az 1928. évi Autolexikon adatai szerint'

5

, az 5. számú mellékletben foglalt autóbuszjáratok létesültek megyénk mai területén. A társasgépkocsikat többnyire magánvállalkozók üzemeltették és a vasúti személyszállítást! kiegészítő szerepük volt. A két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb útépítése a budapest—szegedi vonal betonburkolata volt. Az előzményekhez nemcsak a fentebb vázoltf hazai forgalom fejlődése, hanem a környező országok motoricáziós igényei is hozzátartoznak. Kialakult a nemzetközi forgalom, amely már kontinensek közötti méreteket öltött és köveilelte Magyarországon is az egységesen kialakított úthálózatot, a forgalom folyamatosságát. A körülmények hatására a Kereskedelmi Minisztérium 1930-ban 10 éves útépítési programot készített, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosította is. 1934-ben — az utak tulajdonjogi helyzetétől függetlenül — kijelölték az ország főúthálózatát.

5 (ó. számú melléklet.) Ebben az időben a Magyar Touring Club elévülhetetlen érdemeket szerzett a london —isztambuli nemzetközi útvonal magyarországi szakaszának kijelölésében. 1930-ban a Touring Clubok Nemzetközi Szövet'sége isztambuli közgyűlése elhatározta, hogy a fenti transzkontinentális út kiépítését szorgalmazza az illetékes kormányoknál. Felkérte az érdekelt államokat, hogy építsék ki az utat a nemzetköz

1

! követelmények szerint. A szövetség 1931-ben tartott bécsi ülésén javaslatot tett az út vonalvezetésére a: London—Dover-Cola is—B rüsszel- Köln— Nürnberg-Passau-Bécs—BudapestSzeged— Belgrád-Szófia—Isztambul vonalon. Ezen a konferencián Csehszlovákia azt javasolta, hogy az utat Prágán keresztiül vezessék, ami Magyarország elkerülését és a hosszabb útvonalat jelentette volna. A módosító javaslat elutasítását a Magyar Touring Club előterjesztése döntően befolyásolta. Azzal érveit, hogy az út bécs-budapesti szakasza már akkor korszerűen 24