Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak (Miskolc, 1988)

//. RÉSZ Az úthálózat fejlődése a II. világháború óta 1. A háborús károk helyreállítása, 3 éves terv Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1944. december hónapban történt felszabadulása után megindult á háború okozta károk helyreállítása. A háború előtti 780 db 2,0 m-nél nagyobb nyílású hídból a visszavonuló csapatok 297 db-ot, ezenkívül 380 2,0 m-nél kisebb nyílású műtárgyat felrobbantottak. Elhurcolták vagy tönkretették az útépítési gépek, felszerelések 90%-át. Megsemmisültek a Tisza-hidak is. A8790/1946.MEsz. rendelet az útadót, a 13400/1948. Korm. sz. rendelet a közmunkaváltságot megszüntette. Széles körű társadalmi összefogással a műtárgyak és a fontosabb nagyhidak Tokaji-híd (félállandó jelleggel 1946. véglegesen 1959.), a polgári Tisza-híd, a miskolci Vay úti híd (Sajó-híd ideiglenes jelleggel 1945.) helyreállítása megtörtént. Az állami úthálózaton a szilárd burkolatokat 1949. év végére helyreállították. A törvényhatósági utak helyreállítása a közúti pénzügyi alapok nagymértékű csökkenése miatt lelassult. A tervidőszak végén a 340/1949. M. T. sz. rendelet az Államépítészeti Hivataloktól az útfenntartási munkákat a megyében is megalakított Ütfenntartó Vállalat feladatává tette. 2. Az I. ötéves terv (1950-1954) A 143/1950 (V. 18.) MT sz. rendelet alapján az Államépítészeti Hivatalból megalakult a Megyei Tanács V. B. VIII. Közlekedési Osztálya, így a közutak feletti jogkör gyakorlása az államigazgatáshoz került. A hálózatfejlesztés helyi közúti érdekekkel történő egyeztetése a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a felállított Város- és Községgazdálkodási Minisztérium között történt. Polgári Tisza-híd átadása 1950 1954. április 1-étől az állami közutak, hidak, révek felügyelete a megyei tanácsok közlekedési osztályainak megszüntetésével visszakerült a KPM-hez. Ezzel egyidőben az utak állami, községi (városi) csoportbasorolása is megtörtént. A KPM a közúti igazgatás céljából 12 megyében — köztük Miskolcon — közúti kirendeltségeket szervezett. Ezzel párhuzamosan megszervezték az Ütfenntartó Vállalatot. A tervidőszakban a jelenlegi 37. sz. Felsőzsolca—Sátoraljaújhelyi fkl. a 3. sz. Budapest—Miskolc a (régi 3.) 26. sz. Miskolc—Kazincbarcikai fkl. utakon a régi beton, keramit, vagy egyéb kőburkolatokat aszfaltburkolattal látták el. 3. A KPM közúti igazgatóságok megszervezése A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1958. május 1- ével a Közúti Kirendeltség és Ütfenntartó Vállalat személyzetéből megszervezte a Megyei Közúti Igazgatóságot. Az útőrők — mintegy 900 fő - a Közúti Igazgatóság állományába kerültek, a vállalat megmaradó létszámából pedig megalakult a Közúti Üzemi Vállalat Miskolc székhellyel. Ezzel gyakorlatilag az igazgatás és fenntartás igazgatósági, az építés és a technikailag nehezebb fenntartási tevékenység vállalati szférába került. Az Űtigépjavító Vállalat jogutódjaként működő Közúti Gépellátó Vállalat biztosította a gépkölcsönzést. Az úthálózat „útőri szakasza"-in a kézi erővel végzett munkát csak fokozatosan lehetett gépi eszközökkel segíteni. A kőanyag fuvarozását vállalatok végezték, a makadámrendszerű fenntartás útőri feladat volt. A téli útőri helyszíni síkosság elleni védekezés - szórás — útőri kötelesség, ügyelet felé adott hójelentésre vezényelt hóeltakarítás központi intézkedésre történt. Az 1940-es években külföldről rendelt ún. „Péter" hómaró - melyből egy igazgatóságunknál is működött — kísérését ugyancsak az útőr feladatává tették. Egy-egy szakasztechnikussághoz, mint .területi egységhez — megyénkben 16 ilyen működött — közel 200 km úthálózat tartozott. Miskolc Sajó-híd ideiglenes helyreállítás 1950 38