Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

I. fejezet: Történeti áttekintés 1958-ig A megye földrajzi elhelyezkedése, úthálózatának kialakulása

10 A Sajó ártér miatt Miskolc és Zsolca között csak XVIII. század elején elkészült töltésen lehetett közlekedni. Miskolcról Kisgyőrbe és Diósgyőrből a Csanyik völgyön át Dédesbe vezető úton és az ebből kiágaztatott úton Varbóra és Szentpéterre nyílt átjárás. Az első írásos feljegyzés 1667-ből való, mely a Hejőcsaba-szihalmi útra vonatkozik. (Később via magna néven is szerepelt.) Ebből ágazott le Olaszegyházánál (megszűnt falu, Csincsetanya környékén volt) az az út, amely Hcjőszalontán át vezetett Muhira, s onnan a Sajón át Zemplénbe, illetve Ónodon át Abaújba. Ezt az utat keresztezte Miskolcról Óhátra Dorogmán át vezető út. A Szihalom és Muhi közötti út a Hej őt Hejőkeresztúrnál keresztezte. Abaúj megyében a Hernád völgyében Büd, Fagöd, Gibárt és Novajon át a Hernád és Tárna folyók között vitt Lengyelország és Oroszország keleti részébe az út. A Hernád nyugati oldalán Szikszó, Vámos, Turu, Novaj, Garadna és Szurdokbányán át lehet a három Németibejutni. (3. sz. út) Ez az út vitt Kassára is. A XIV. és a XVIII. század között a Tisza szabályozatlansága miatt azzal párhuzamos útvonalak nem alakulhattak ki. A XIV. században Miskolcról Szatmárnémetibe kereskedelmi út keresztezte a Tiszát. 1825-1827. évi országgyűlés komoly figyelmet fordított az útkérdésekre, 13 nagyobb út megépítését jelölte ki, ezek között szerepel a Miskolc-Lengyelország határa közötti út is. Ennek hatására kiépült Abaújban 4,5 mérföld, Zemplénben 10,0 mérföld út, Borsodban még nem volt kiépített út. Széchenyi javaslatában a megyénket érintő Eger-Apátfalva-Putnok-Pelsőc, MiskolcSajószentpéter-Szendrő és Tornán át Metczenzéfig, Tokaj-Sátoraljaújhely-Ungvár, TokajVásárosnamény (I. r. főutak). Rimaszombatról Putnokon át Sajószentpéterig (II. r. útvonal), Egertől a Pest-miskolci vasútvonalig, Tiszafüredtől Poroszlón át a Pest-Miskolc-kassai vasútvonalig, Nyíregyházától-Tokajig (III. r.) utak építése szerepel. 1850-ben rendezik az utak fenntartását megyénkben is, és az utakra útmestereket, útkaparókat alkalmaznak. 1854-ben rendelik el a fenntartási anyagok prizmázással való átadását, mégpedig 15 x 11 láb hosszban, 4 láb szélességben, 2 láb magasságban, mely 54 köblábnak felelt meg, ez mintegy 1,5 m . K-J ni |i <imi» i|' • •