Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

I. fejezet: Történeti áttekintés 1958-ig A megye földrajzi elhelyezkedése, úthálózatának kialakulása

11 Miután az országos utak mint törvényességi utak megyei utakká váltak, kiépítésükről, fenntartásukról a vármegyei útalapból kellett gondoskodni, amelynek alapja a közmunka volt. Tennészetben teljesítendő közmunka felhasználásával végezték az építéseket, a szükséges pénzügyi fedezetet a közmunkaváltságból oldották meg. Közmunka kétféle volt, igás és szekeres, illetve kézi vagy gyalogmunka. 2. Kiegyezéstől a II. világháborúig A kiegyezés után megalakult a felelős magyar minisztérium. Az útügyi igazgatás a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került. Az 1870-90 közötti két évtizedben több mint 26 ezer km - döntő mértékben törvényhatósági - út épült, így ez az időszak a magyarországi közúthálózat szempontjából jelentős eredményeket hozott. A kiegyezéstől 1890-ig ütemesen került sor az utak osztályba sorolására. Ennek alapján - az állami közutak állami költségen épülnek és tartatnak fenn, - az országos közutak létesítéséről és fenntartásáról a vármegyék voltak kötelesek gondoskodni az országos közmunkából és a váltság árából, - a községi utakat az 1871. évi XIII. Te. és az 1886. XXII. Te. rendelkezései szerint községi közmunkával építtettek és tartottak fenn. A Közmunka- és Közlekedésügyi Miniszter 1868-ban elrendelte 46 Államépítészeti Hivatal felállítását megyés rendszerben. 1887-ben a 3204/KKM módosított rendeletében foglaltak alapján szabályozásra került a közúti szolgálat ellátásával és hatáskörével kapcsolatos kérdéskör. 1890-ben a közutakról és vámokról szóló 1890. I. Te. a további fejlődés alapjait rakta le. A korábbi időszak hiányosságait, hibáit kijavítva, az összes útkategóriára vonatkozóan meghatározta és szabályozta a közúti igazgatás szervezetét, a feladatokat, beleértve az építést, fenntartást és az ezekhez szükséges erőforrásokat. Kitért a közutak osztályba sorolására, meghatározása szerint: állami, törvényhatósági, községi, vasúti hozzájáró, közdűlő és magánutakat különböztetett meg. A törvény igazgatási jogkörrel ruházta fel a Főispánt, a Törvényhatósági Közgyűlést, a Közigazgatási bizottságot, az Alispánt és az