Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

I. fejezet: Történeti áttekintés 1958-ig A megye földrajzi elhelyezkedése, úthálózatának kialakulása

12 Államépítészeti Hivatalt. A sok hatósági jogkör között az igazgatás, a felügyeleti hatáskörök érdemi joggyakorlása elmaradt, az ellenőrzés nem működött hatékonyan. 1894-ben az ún. "transzverzális" állami közutak építése kezdődött el. Megyénkben a Pest-Miskolc-kassai és a Miskolc-sátoraljaújhelyi tartozott ezek közé. A munkák a korábbi építésekhez képest minőségi fejlődést jelentettek. Az I. Világháború előtt az állami utak fenntartására 3000, a törvényhatósági utakra 6000 útkaparót alkalmaztak, akik 4-5 km-es útszakasz gondozását, fenntartását végezték 240 állami és 500 törvényhatósági útmester irányítása mellett. 1909-ben az állam megvásárolta többek között a megyénkben lévő sárospataki kőbányát. Az állami kőbányákban a terméskő 62 %-kal, a zúzottkő 40 %-kal, zúzalék 73 %-kal olcsóbb volt a magánbányák árainál. Ezekben az években megindult a bányák gépesítése, emellett sor került új bányák nyitására is, azonban ezek további fejlődését a világháború megakadályozta. 1910-ben megjelent a Közúti Hídszabályzat, amely megállapította a terheléseket, a megengedett igénybevételeket, a különbféle építési anyagok vonatkozásában, azok minőségét szabályozta. A méretezésnél előírásként szerepelt a 20 to-s gőzeke, alternatíve, négy 10 tonnás kocsikból álló kocsivonat és 400 kg/m emberi terhelés. A háború kirobbanásakor néhány hadászatilag fontos útépítés kivételével az összes többi építést beszüntették, a robbanószer hiánya a kőtermelést korlátozta. A kis teherbírású hidak átépítése, megerősítése a prioritást élvező hadi érdekek mellett igen nagy gondot jelentett. Az 1919-ben felrobbantott tokaji hidat 1920-22-ben állítják helyre. A tokaji Tisza-híd helyén a közúti forgalom biztosítása céljából pontonhidat létesítettek és a híd végleges építésének befejezése után Dombrádra helyezték át. 1920-tól a Népszövetségtől folyósított kölcsönökből épült: - a Miskolc-lillafüredi út 25 km szakasza, - a 26. sz. úton a sajószentpéteri átkelési szakasz kiskő burkolattal, - az abaújszántói, - a hejőcsabai, - a miskolci átkelési szakaszok nyerskocka kőburkolattal, - az Aggteleki Cseppkőbarlanghoz vezető út 43 km-es szakasza.