Szomolányi Antal: Az állami közútkezelés 40 éve. A Miskolci Közúti Igazgatóság története 1958-1998. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utak. Miskolc, 1988)

I. fejezet: Történeti áttekintés 1958-ig A megye földrajzi elhelyezkedése, úthálózatának kialakulása

13 Az országos és törvényhatósági utaknak csak a 23 %-át állítják helyre hengerléssel. A munkák elvégzéséhez 1927-ben 11 db úthengerlőgépet szereztek be, valamint 2 db tehergépkocsit. A kőbányák a Bükk-hegységben 1923-tól kezdenek többet termelni. Tokaj vidékén több modern gépi berendezésekkel is ellátott kisebb-nagyobb üzem létesült. Nagyobb andezit bánya létesült Sárospatakon, Tarcalon és Tállyán. 1924-ben kezdődött és az 1927-28 költségvetési évben készült el az Államépítészeti Hivatal székháza Sátoraljaújhelyen. 1926-27-ben a gépjárműforgalom ugrásszerűen megnőtt, ennek hatására az útfenntartási költségek megemelkedtek. Megjelent az 1928/VI. Te. a gépjármüvek megadóztatásáról Gépjárműadóból épült meg a 3. sz. fkl. út Borsod megyei szakasza, 5,5 m szélességben, részben beton és gyenge szerkezetű aszfalt burkolattal, a sokkal jobb természeti adottságok között elterülő Emőd-Nyékládháza-Mályi-Hejőcsaba vonalon. A régi nyomvonal nem volt megfelelő, ezért az új Vattától kezdve elhagyta a Harsányon át a Pingyom-tetőt érintő és Görömbölyön keresztül haladó régi postakocsik által használt utat. Megyénkben három Allamépítészeti Hivatal működött: - Miskolcon, - Sátoraljaújhelyen és - Szikszón. Az 1934. évi rendezés után a kiépített utak hossza: Zemplén megyében 548 km Abaúj megyében 676 km, Borsod megyében 1200 km, összesen 2424 km, amelyből 272 km út állami kezelésben, míg a többi törvényhatósági kezelésben volt. Az 1928. évi gazdasági válság az egész ország életében óriási méretű munkanélküliséget okozott. Ehhez járultak még az aszály és az elemi csapások. A nyomor enyhítésére a Belügyminisztérium által folyósított ínségmunka hitelből a bekötő út építési programot igyekeztek megvalósítani. Ezen munkákhoz kizárólag fizikai munkát vettek igénybe. A hengerlésen kívül minden munkát - földmunka, kőtörés, kőterítés - kézzel végeztek. Műtárgyak is csak a helyben kitermelt anyagokból, fából és kőből készülhettek.