Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

Kerényi Enikő: Autópálya hidak

AUTÓPÁLYA HIDAK Az Ml autópálya nyomvonala az 50+649 és a 100+281 km szelvények között Komárom-Esztergom megyében halad. Az erre a területre eső hidakat főbb jellemző adataikkal a táblázat tartalmazza. Ezek a műtárgyak pontosan tükrözik az autópálya-építés egyes állomásait, mind a tervezés, mind a kivitelezés területén. Az Ml autópálya teljes hosszában, Törökbálint és Hegyeshalom között, nyolc ütemben, 1970 és 1996 között, míg a megyébe tartózó autópálya szakasz négy ütemben, 1970 és 1982 között épült ki. 1965-ben az M1-M7 autópálya közös bevezető szakaszának átadása után azonnal elindították az Ml autópálya Tatabánya-Győr közötti részének beruházását. A kormány határozata értelmében a pálya új nyomvonalon, de első ütemben csak fél autópályaként valósult meg. Az M7 autópálya kivitelezése hasonló szemlélettel készült. Ennek kedvezőtlen tapasztalatait azonban az Ml autópálya beruházási koncepciójának kialakításánál figyelembe vették, így már az első ütemben kisajátították a teljes pályához szükséges területet. Mind az aluljárókat, mind a felüljárókat végleges hosszúságukban, szélességükben megépítették. Az útpálya földmunkájának 75%-t elkészítették. Ezekkel az intézkedésekkel jelentősen megkönnyítették a második ütem kivitelezését. Ezt a szakaszt is két részre osztották, a Tatabánya-Komárom közötti rész bal pályájának forgalomba helyezése 1975-ben, míg a Komárom-Győr közöttié 1977-ben volt. Erre az időre, vagyis a 60-as évek végére, a 70as évek elejére a Budapest-Törökbálint-Tatabánya között új nyomon üzembe helyezett Ml autóút forgalma is kritikussá vált, ezért a kormány a pálya Budapest felé történő azonnali folytatása mellett döntött. A kivitelezés megindítása azonban elhúzódott, mivel nehezen lehetett a leggazdaságosabb nyomvonalat kiválasztani. Végül is az Ml autóút kiszélesítését elvetették, és új vonal mellett döntöttek. További gondot jelentett, hogy ekkor még az eocén program szerinti távlati bányászati fejlesztéseket is figyelembe kellett venni. Végül is az Ml autópálya Törökbálintig három ütemben, szakaszonkénti tervszolgáltatással készült el. 1982-ben a Tatabánya-Bicske, 1985-ben a Bicske-Herceghalom, 1986-ban a Herceghalom-Törökbálint részt helyezték forgalomba. Ml ap. km sz Megnevezés Keresztezési mód Szabad nyílások száma Keresztezési szög Szélesség Imi BICSKE É Hossz Imi PÍTÉSI S Alapozási mód Felmenőszerkezet Felszerkezet 1ATABANYA Szélesség Imi BICSKE É Hossz Imi PÍTÉSI S ZAKASZ Szélesség Imi BICSKE É Hossz Imi PÍTÉSI S 52+096 Földút fi 1 90 55.01 6.30 Tubosider békaszáj keresztmetsztő cső 52+166 Tarján patak fi 1 45 92.80 6.00 nyitott U keret lemez 52+868 1119 jelű út fi 3 90 10.00 38.90 Ml típusú alépítmény EHGE tartó 53+673 Malom patak 0 3 60 29.00 64.60 M1 típusú alépítmény EHGT tartó 54+303 55+995 Erdőgazdasági út fi 1 72 29.00 13.30 síkalap tömör hídfő EHGE tartó 54+303 55+995 Tatabánya I. csomópont fi 3 90 29.00 37.40 Ml típusú alépítmény EHGT tartó 56+712 57+216 Turul út aj 4 80 7.80 54.70 M1 típusú alépítmény EHGE tartó 56+712 57+216 Gödöri dülőút fi 3 60 27.00 63.70 M1 típusú alépítmény EHGT tartó 57+701 Tatabánya pihenőhelyi gyalogút fj 1 90 31.50 3.80 zártkeret 0+138 10454 j. úton pihenőhel vi jyalogút fi 1 90 19.7 3.80 zártkeret 0+321 10455 j. úton pihenőhelyi gyalogút fi 1 64 8.9 3.80 zártkeret 58+186 Tatabánya 3. sz. városi út fi 3 90 27.00 41.00 Ml típusú alépítmény EHGE tartó 59+014 Tatabánya 5. sz. városi út fi 3 90 7.80 33.00 Ml típusú alépítmény EHGE tartó 59+615 Tatabánya 8. sz. városi út fi 3 60 28.00 36.90 Ml típusú alépítmény EHGT tartó 60+117 Újvárosi gyalogút fi 1 90 32.50 3.70 zártkeret 50