Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

Egyedi hídleírások Az elkészüli Erzsébet híd [Közlekedési Múzeum) lich Herman, a helyőrség ezredese 1875-től következetesen több előterjesztést tett. A város közgyűlése saját erőből nem látta megoldhatónak a híd építését, s nem sikerült Samueli Ede ajánlatát sem elfogadni. Nagyban hozzájárult a végső megoldáshoz az, hogy Chiolich Herman 1887-ben a vár parancsnoka lett, s ettől kezdve ismét hatékonyan szorgalmazta állandó híd építését. Baross Gábor nagyvonalú hídépítési programjának keretében 1891-ben szerződéskötésre került sor Gregersen György és fiai vállalkozóval, ezzel a régi igény kielégítése megoldódott. Építés éve: 1891-1892. Nyílásai: 100,00+100,00+100,00+100 m. Pályaszélesség: 2,50+5,80+2,50=10,80 m. Szerkezeti hossz: 470,00 m. Acélszerkezet súlya: 2225 tonna. Teherbírás: Megbízó: Tervező: Kivitelező: l/A osztályú. M. kir. Kereskedelemügyi Minisztérium, Czekelius Aurél m. kir. műsz. tan., az állami Duna-hidak ép. főfelügyelője, Zsadányi Gyula kir. főm. és Pischinger Gyula mérnök, műsz. ellenőr. Feketeházy János oki. mérnök. Gregersen György és fiai cég, Breitanbach Károly építésvezető. Alvállalkozó: M. kir. Államvasúti Gépgyár, Stranch Emil építésvezető. Próbaterhelés: 1892. augusztus 15-25. Forgalombahelyezés: 1892. szeptember 1. Építési költség: 1.165.000 Ft. A komáromi "Erzsébet" Duna-híd építésére - az általános tervek alapján - a beérkezett költség-ajánlatok közül, Gregersen György és fiai vállalkozó cég ajánlatát találták legelőnyösebbnek. Ennek folytán bellusi Baross Gábor miniszter megbízásából Csörgő Gyula min. tanácsos 1891. március 3-án szerződést kötött, mely szerződést a Schönbrunnban 1891. április 17-én kelt felhatalmazás alapján a miniszter 1891. április 22-én jóváhagyta. Az összes építmény költségét 1.165.000 Ft átalány összegben állapították meg. Kivitelező tartozott a részletterveket elkészíteni, amelyben a közben elrendelt módosításoknak is szerepelni kellett. A híd építése a szerződés mellékletét képező előfeltételek alapján történt. A hídépítés tartalma alatt kompjárat helyett hajóhidat kellett építeni. A híd megnyitása után a hajóhidat 1892. szeptember 2-án szétbontották. A komáromi I. számú és Újszőnyi V. számú hídfők alapozása vasbeton süllyesztő szekrénnyel történt. Az I. számú hídfő alapozási mélység szintje a "0" víz alatt 5,37 m, az V. számú hídfőé 7,80 m szinten van. A hídfő alapok mérete: 5,25x 9,20x 14,30 m. Az alap fölött 4,55x2,80x13,64 m méretű betontest helyezkedik el. Erre épült a felmenő falazat, melynek látható felületeit faragott mészkő bur75