Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Korai hídtörténelem

Korai hîdtôrténelem Esztergom kapui, réve és a Kis-Duna hídja az Árpád-korban [4] márványhíd építését kezdték el, halála miatt azonban az építkezés félbemaradt. A híd romjairól Gerlach István útleírásában, 1573-ban beszámolt. Régészetileg nem bizonyított e híd építése, az azonban nagyon is hihető, hogy Brigetio (Szőny) térségében ősi hidak még láthatóak voltak a 18. században [1]. A török hódítás során már 1543-ban elfoglalták Esztergomot és Szinán pasa 1585-ben hajóhidat építtetett. Ez az év nagyobb részében használható híd közel 100 éven át kapcsolatot jelentett a Duna két partja között [7]. Komárom a végvárrendszer igen fontos része volt, a török kezére csak egészen rövid időre került (1529-ben). Igen korán felmerült itt a hajóhíd építésének gondolata, a megvalósításra azonban csak azután került sor, hogy a török megkezdte Esztergomnál a hídépítést. Először a Vág-Dunán, mely ekkor sokkal szélesebb volt, Candia Miklós hídmester irányításával 79 hajóra épített, 500 lépés hosszú hajóhíd épült [9]. A Dunán nehezebben ment a munka. Jurisich Lajos pozsonyi hídmester vezetésével 1589-ben készült el a hajóhíd [9]. Azért érdemes kissé részletesen ismertetni ezeket a tényeket, mert jól látszik, hogy a 16. században nemcsak egy-egy hadjárat alkalmával tudtak ideiglenes nagy hidakat építeni, hanem magyar szakemberek a hajóforgalom átengedésére is alkalmas, olyan 400-500 m hosszú hajóhidakat is, melyek a külföldi utazók csodálatát vívták ki [8]. Esztergom városát, ostromait hadmérnökök, utazók és mások is megörökítették írásban és képben is. Evlia Cselebi török utazó, Houfnaglius és sokan mások nemcsak Esztergomot és Komáromot, hanem Tata várát is számos városképen örökítették meg, mely ábrázolások jó lehetőséget adnak a 16-17. századi hídépítés tanulmányozására. Komárom-Esztergom megye akkori területén kisebb várak is voltak, s ezeknél is mindenhol volt bejáróhíd, melyekről korabeli feljegyzések, leltárak megemlékeznek, így tudjuk, hogy a várgesztesi várnál a pilléreken nyugvó hidat felvonóhíddá alakították át, nyilvánvalóan védelmi szempontok miatt [9]. Hazánk legidősebb, lényegében eredeti formában álló hídja valószínűleg Esztergomban a 11. sz. út alatt található. A Hévíz kifolyásán biztosan jóval előbb már épült műtárgy, ezt azonban, valószínűleg 1600 körül a török átépítette. Ehhez Esztergom erődítésének, hajólu'djainak mérnöki felmérése (17. sz. Stockholm, Kisari Ballá György kutatása) 18