Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Korai hídtörténelem

KORAI HÍDTÖRTÉNELEM A mai Komárom-Esztergom megye területén több jól ismert római út vezeteti, a legfontosabb a limes-út volt, melynek vonalvezetését légifelvételek és régészeti feltárások alapján jól ismerjük. A legutóbbi időben dr. Visy Zsolt összegezte a limes-úttal kapcsolatos kutatások eredményét [ 1, 2]. Almásfüzitőnél az út főága ott keresztezte a Fényes patakot, ahol a mai út, a Fényes patak völgyén pedig "mérnöki remekművel" oldották meg az átvezetést. Két híd volt ezen a szakaszon, egyik a Fényes patak fölött, a másik az Atalércn. Ezen a mocsaras területen haladt a Tata-Brigetio közötti vízvezeték (aquaduct) is [2]. Ennél korábbi hidakról nincs említés a szakirodalomban, így az itt épült boltozott műtárgyak hídtörténelmünk különlegességei, kár, hogy az évszázadokon át - ha romosán is álló vízvezeték eltűnt. A brigetioi aquaductus és környéke (Paulovics István nyomán, dr Росту Klára) Brigetio (Szőny) kedvező közlekedés-földrajzi adottsága miatt ősidők óta révhely volt, s a rómaiak - Aquincumon kívül - itt állomásoztattak légiót. A Duna túlsó partján ellenerőd is épült (Celamantia), ebből a tényből egyes szerzők arra következtetnek, hogy híd is lehetett ezen a helyen [3]. A legrégibb időkben természetesen a nagyobb folyókon, így a Dunán csakis révátkelés volt. Meghatározó jelentőségű volt Komárom és Esztergom, mint átkelőhely. Komárom révét 1037-ben említi a bakonybéli apátságot alapító oklevél [4]. Esztergom királyi székhellyé válása után, 1075-ben I. Géza királyunk a garamszentbenedeki apátnak 10 háznép hajóst adományozott a kakati rév működtetésére. Ebben is időben két révhely is használatban volt ezen a területen; a másik Abonynál. Több oklevél is rendelkezik a révjogról [5]. Esztergom a 13. sz- végén (Győrffy György nyomán) A honfoglalás idején is biztosan voltak hidak ezen a területen is, más megyékből vannak ilyen tudósítások (pl. 1241. Muhi stb.). A mai KomáromEsztergom megye területén Esztergomban biztosan, legalábbis a kapuknál - védelmi okokból - voltak hidak, így a Lörincz kapunál is lehetett, melyről 1202-ből mradt fenn írásos említés [6]. Bánhida neve 1288-ban fordul elő egy oklevélben, a kutatás szerint az Átalér hídjáról nevezték el a települést [4, 7]. Esztergomban 1294-ből van híradás a Budai és a Szent Pál kapuról és azok hídjáról [6]. Azért nagyon becses adalékok ezek, mert fényt derítenek egy alig ismert, korai hídtörténeti korszakra. Ugyancsak Esztergomban felvonóhidas kapu építéséről van tudomásunk a 14. századból, Telegdi Csanád építtette [6]. Nagy királyaink, így Mátyás sokat tettek a közlekedés feltételeinek javításáért, s feljegyzés maradt - (Bonfini) - hogy Komárom térségében 17