Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

Egyedi hídleírások Tata, Cifra malom hídja (Kertész László felvétele) országon, amelyről Kazinczy Ferenc igen elismerően nyilatkozott tatai látogatása során. Fellenthali Fellner Jakab, a magyarországi barokk építészet legnagyobb alakja 1748-ban Tatán tett kőműves mestervizsgát, majd az Eszterházyak szolgálatába állt. Tata vár bejáró híd (Kertész László felvétele) Tata ebben az időben élte második fénykorát és a város 200 éves házainak hangulata ma is Fellner Jakab alkotóművészetét dicséri. Munkásságának része az egyik téglaboltozatú híd dísze, - a Nepomuki Szent János szoborcsoport megalkotása, és több ipari műemlék - a Cifra-malom, a Miklós-malom, a Szent János patak hídja a Váralja utcában és a várárok fölötti négynyílású boltíves híd - építése is. Tata város szerkezetét a kétrészessége, két központból való kifejlődése jellemzi. A török hódoltság alatt a két rész közötti kapcsolat megszakadt. Csak a 18. század folyamán épült ki lassan a két települést összekötő rész, amely most már a vár szélesebb övező árkának megkerülésével ívben volt kénytelen a két települést - Tata és Tóváros egybekapcsoló főútvonalat kialakítani. Ez az út 200 éven keresztül - a mai Május 1. út 1970-es években történt megépítéséig - Budapest-Győr közötti főút része volt. Az 1830-as évek elején készített térkép szerint 1801-1831 között 15 lisztet őrlő ill. kalló-malom működött Tatán és Tóvároson, míg 1910-1930 között már 19 volt a számuk: Réti-malom, Bertamalom, Wéber-malom, Deszkametsző, Uradalmi ipartelep, Ferenckalló, Máz v. Pacsirtamalom, Nepomucenusmalom, Stingli v. Jó101