Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye hídállománya

A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA A ZALAI UTAK, HIDAK ÉS AZ OLAJIPAR Az 1949 után erőteljesen fokozódó kutatási tevékenység 1951-ben hozott kiemelkedő eredményt a Dunántúlon: felfedezték a nagylengyeli olajmezőt, melynek termelése 1955ben már 1,2 millió tonna volt. 1952-54. között a Dunántúlon is a Magyar-Szovjet Olaj Rt., majd 1957-től az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), 1991-től a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL Rt.) szervezeti keretei közt folyt a kutatás és termelés [1]. A budafapusztai kőolaj- és földgázmező termelésbe állítása, majd a MAORT megalakulása (1938) után kezdődtek el az útépítések, melyek az üzemi létesítmények megközelíthetőségét és az országos úthálózathoz kapcsolását hivaAz iparág saját közlekedési, szállítási szükségletei a megye úthálózatában jelentős változást hoztak. Új utak és hidak épültek, meglévők állapotát javították, korszerűsítették. 1937-38-ban a munkálatok Budafapuszta (Bázakerettye) környékére korlátozódtak. Az első útépítések, hídmegerősítések 1939-ben történtek ebben a térségben, de csak a legszükségesebb mértékig [2]. Az olajkutatás bizonytalansága miatt a MAORT a kutatófúrások megindításakor nagy kockázattal és befektetéssel járó építkezéseket még nem kezdhetett. Amint a fúrások eredménnyel jártak és az olajtermelés hosszabb időre biztosítottnak látszott, a MAORT azonnal megkezdte a legfontosabb üzemi épületeken kívül korszerű lakások, sőt lakótelepek építését is Bázakerettyén, Lovásziban, majd Pusztaszentlászlón és Nagykanizsán. A kisebb építkezésekkel, átalakításokkal, továbbá az üzem által végzett műhely- és raktár-építkezésekkel együtt az 1941. év folyamán építkezésekre összesen 1.281.738,00 pengőt költöttek [3]. Az üzemi építkezéseket házilag végezték, üzemi munkásokkal, így tudták csak biztosítani az építkezések zavartalan menetét. A szállításokat elsősorban az üzemi gépjárművek bonyolították le, így nem volt hatással az építkezésekre a lófogatú fuvarozási költségekjelentős emelkedése. Üzemi makadámút építése 1938 körül (MOIM archívum) tottak megoldani. Az utak építésekor a kisebbnagyobb vízfolyásokkal sűrűn behálózott területen számos új híd építése vagy meglévők megerősítése vált szükségessé. Az üzemi építkezések, lakóházak, lakótelepek tervezése és építése, utak, hidak létesítése érdekében a MAORT saját építési és tervezési csoportot, majd osztályt hozott létre a Gyulay Zoltán bányamérnök vezette műszaki osztály keretében. A csoport, majd osztály vezetője a kezdetektől Bősze Kálmán erdőmérnök volt. Helyettese Pora Ferenc mérnök lett, aki az 1940-es években folyó nagyszabású útés hídépítési munkákat is irányította, felügyelte [4]. A csoport már elkülöníthető a MAORT 1939. évi szervezetén belül [5], szervezete 1941-42ben vált teljessé. Az útépítési munkások száma 55 fő körül mozgott [6], A tervezési és építési osztályon dolgozók többsége magasépítések tervezésével és kivitelezésének szervezésével foglalkozott, az út- és hídépítések, megerősítések terveit 1942-ben két mérnök és négy műszaki tisztviselő végezte [7]. 8,5