Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye adottságai

A megye adottságai Földrajzi adottságok /\ megye és környezete, Stifel Eurocart telmes, helyenként szinte érintetlen Bakony, eróziós a Dunába. A mej völgyben futó patakok, medencék, városok, várak. lyik a Marcal, a • A 8. sz. főút Városlődnél, Gyukics Péter felvétele Csak néhány különlegességet említek: a Marcal-medencében bazalttakarós tanúhegyek mutatják a lepusztítás mértékét, különös szépségű a Somló (433 m). A Balaton-felvidék tájképi szépségeivel, különleges éghajlatával kiemelkedő vidék, a Tapolcai-medence kúp vagy csonka kúp alakú hegyeiről nevezetes. A Badacsony (436 m) a Szent György-hegy, a Haláp, a Csobánc, a Gulács, a Hegyesd rendkívüli látvány, várak építésére kiválóan alkalmasak voltak, s köztük a közlekedés is kedvezően folyhatott. Rendkívül kedvező, hogy a megye a Dunántúli-középhegység töréses szerkezetű kiemelkedett rögeiből áll és markáns törésvonalai a Balatonnal párhuzamosak, illetve haránt irányúak. A rácsos szerkezetű törésvonalak alkalmas átjárókat alkottak a Mezőföld és a Kisalföld, illetve a Mezőföld és a Marcal-medence között. A Dunántúli középhegységben jellemző a triász mészkő, a dolomit, a permi homokkő és a bazalt, ez az adottság megkönnyítette az út- és hídépítést. A Bakony vastag üledékében több száz barlang, karsztforrás, patak található. A közlekedés szempontjából fontosak a vízfolyások: a megye vizeit a Rába és a Zala-Balaton-Sió vezeti ye nyugati szélén északi irányban foRába jobboldali mellékfolyója. A Rábán való átkelés évszázadokon át Marca Itő térségében történt, ahol négy megye határa találkozott, nagy fontossága volt éppen ezért a Rába és a Marcal szabályozásának [3]. A Marcal mellékvizei többek közt a Bakonyér, a Gerence, a Tapolca, a Bittva és a Hajagos. A Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik az Eger-víz, a Lesence,