Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye adottságai

A megye adottságai Földrajzi adottságok Vasút Zirc és Veszprém között, Gyukics Péter felvétele séig (1985) meglehetősen nehéz volt [4]. A Balaton rendkívüli kincse a megyének, elsősorban gazdasági-idegenforgalmi szempontból. A Balaton-felvidék kedvező adottságait jelzi, hogy a rómaiaktól kezdve mindig lakott hely volt, jó közlekedéssel [5-13]. A közlekedés szempontjából különösen előnyös, hogy Tihanynál mélyen benyúlik a félsziget a a Csopaki-Séd, a Burnót-patak és sok más kisebb vízfolyás. Korábban a megye területén volt a Zala, illetve a Sió is, ezek áthidalása elég nehéz feladat volt, a mai területen lévő vízfolyások közül egyedül a Rába jelentős méretű vízfolyás. A megye földrajzi adottságai Veszprém városa esetében egyrészt kedvezőek, főleg védelmi szempontból és természetes közlekedési csomópont adottsága miatt, másrészt a városon való útátvezetés, a 8. sz. főút 1937-38ban való korszerűsítéséig, illetve a várost elkerülő útgyűrű megépítéA veszprémi völgyhidak, Gyukics Péter felvétele Tihany a II. katonai felmérésen, Hadtörténeti intézet és Múzeum tóba, így kedvező az átkelési lehetőség. Feltétlenül említést érdemel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 50 ezer hektáros területe. Ezen belül kiemelkedőek a Tapolcai-medence és a bazaltvulkánok, Tihany, amely hazánk első tájvédelmi körzete volt (1952), a Káli-, a Pécselyi-medence, a Magas-Bakony tájvédelmi körzet (84 %-a erdő), a Somló tájvédelmi körzet és egy sor természetvédelmi terület: Fenyőfői ősfenyves, Zirci arborétum, Szentgáli tiszafás, a sümegi Mogyorós-domb, a tapolcai Tavasbarlang és még sok rendkívüli érték [1]. Érdekes a megye településhálózata, ezen