Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)
A megye adottságai
A megye adottságai Földrajzi adottságok Földrajzi adottságok Veszprém megye területe és annak határai az évszázadok során sokat változtak, különösen 1946-tól. A korábban közelítően háromszög alakú megye a Balatonból csak kis területet birtokolt, viszont a megye része volt a mai Fejér megye Enyingi járása [1]. rás volt: a veszprémi, a devecseri, a keszthelyi, a pápai, a sümegi, a tapolcai és a zirci. 1978-ban ismét változás történt: a keszthelyi járást és Keszthely várost visszacsatolták Zala megyéhez. Újabb változás következett be 1992. január l-jén, ekkor három, majd újabb községek Győr-Moson-Sopron meA megye 1890-ben Görög-Kerekes térképén, Veszprém Megyei Levéltár 1946. január l-jén a balatonfüredi járást (Szentantalfa körjegyzőség hivatala) Veszprém megyéhez csatolták; 1950-ben a keszthelyi, sümegi és tapolcai járást Zala megyétől, a celldömölki járás több községét Vas megyétől csatolták át, egyidejűleg pedig az enyingi járást Fejér, illetve Somogy megyének adták át. 1954-ben négy község került át Győr-Sopron megyétől. 1958-ra alakult ki a megye legnagyobb területe és szervezete, ebben hét jegyéhez való csatlakozása tárgyában döntöttek [1]. Az úthálózat és hídjaink történetében nehézséget okoz, hogy az 1950 előtti, utáni, vagy mai területét vegyük-e számba. Úgy gondolom, hogy elsősorban a mai területen lévő utakkal, hidakkal kell foglalkozni, ki-, illetve visszatekintve azokra a területekre, melyek korábban a megye részét képezték. A megye mai területe 4689 km 2 , hat megyével határos: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Somogy, Zala és Vas. A megye a Kisalföld dél-keleti, a Bakony és a Balaton-felvidék nagy részére és a Mezőföld észak-nyugati kis darabjára terjed ki. Felszíni formája a Dunántúli-középhegység töréses szerkezetű, kiemelkedett, szétesett rögeiből áll. Tájföldrajzi részei a Balaton medence: a Balaton árkos süllyedéke, a Balatoni-„Riviera" és a Tapolcai-medence, a Bakonyvidék: a Balatonfelvidék (Káli-medence, Koloska völgy stb.), a Déli-Bakony (Veszprém-nagyvázsonyi medence) az Északi-Bakony (Zirci- és Bakonybéli medence), Keleti-Bakony (Veszprém-Devecseri-árok, Badacsonyalja) és a Marcal-medence [1, 2]. A rendkívül változatos és szép megyében szinte minden megtalálható: hazánk legnagyobb tava a Balaton, a sej-
