Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Vasbeton hidak A 8. számú főút legnagyobb, legismertebb, legszebb hídja a veszprémi völgyhíd, amely két önálló műtárgyból áll: a 45 m nyílású ívet magába foglaló 100 m hosszú rész és a kisebb 75 m hosszú rész a két 26-26 méteres ívvel. Erről a hídról természetesen bőven szól a szakirodalom és az egyedi hídleírások között e könyv is részletesen beszámol, ezért e helyen csak néhány jellemző adatot említek [9, 10]. Az ívtartó a másodfokúnál meredekebb, a harmadfokúnál laposabb parabola. Az ívtartó magassága 70-90, szélessége 120-220 cm között változik. Az ív magassága a vállak felett 15 m, a pályaszint a terep felett 26 m. Az ívekre támaszkodó járomszerű pillérek az ív felett 3,2 m-re, a további részen 6,4 m-re vannak egymástól Statikai megfontolásokból ideiglenes csuklókkal épült a híd a támaszoknál és az ív tetőpontján, a hőmérsékletváltozásból származó mozgás lehetőségének biztosítására a hídfőalapoknál kettős jármok készültek. A pályalemez az ív tetőpontja felett is el van vágva, a pályaburkolat itt azonban áthaladt. A sziklára alapozott híd ma is szolgálja a város közlekedését, fenntartásában persze sok feladat volt és lesz a jövőben is [11, 12]. Veszprém jelképévé vált völgyhíd képeslapon, Veszprém Megyei Levéltár Szentgál térségében a Székesfehérvár-celldömölki vasútvonal felett újszerű, kétcsuklós, cölöpözött alapozású, lefelé szélesedő, kétcsuklós vasbeton épült dr. Schwertner Antal tervei szerint. Újszerűsége egyrészt a sima felülettel való kialakítás, ami a füstkorrózió szempontjából kedvező, másrészt a híd alakja, ami kedvező előrelátást biztosít a vonat vezetőjének [8]. Ilyen szerkezet épült Városlődnél és Tüskevárnál is, közülük csak az utóbbi híd áll ma is, igazolva az építésekor bátor újításnak számító hídszerkezet kedvező tulajdonságait. Sajnos ezt a hidat is felrobbantották 1945 márciusában, így az eredeti formában ugyan, de „csak" 60 éves ez a híd. A 8. sz. főút tipus kétcsuklós kerethídja, Hídlap, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Városlődön öt nagyobb híd is épült, közülük feltétlenül említésre méltó két, ma már nem látható híd. A mai szelvényezés szerinti 73,254 km szelvényben épült híd nyílásbeosztása, alakja hasonlít ugyan az eredeti hídszerkezetre, mégis más. Az eredeti kéttámaszú, konzolos gerendahíd volt, igen nagy támaszok feletti tartómagassággal, így tárcsahídként ismert a szakirodalomban. A 16 m támaszközű, 31 m összhosszúságú hidat a kedvezőtlen altalaj miatt és más okból is mozgó saruk nélkül építették, az alapokat pedig vasbeton gerendákkal kötötték össze. A dr. Sabathiel Richárd tervezte hidat 1945 után eredeti formájában újjáépítették. 1970-ben átépítették, érdekessége miatt erről - időrendben - külön is szólok [13]. Városlődnél kétnyílású felsőpályás ívhidat tervezett Folly Róbert. Ennek a veszpréminél kevésbé látványos, 2x30 m nyílású hídnak a kialakítása annyiban tért el a veszprémitől, hogy a hídfők végső jármai a hídfőalapokra támaszkodtak. E híd egyik nyílása a II. világháborúban megsérült, ezt már 1947-ben helyreállították, a forgalom növekedése azonban szükségessé tette itt új híd építését, ugyanis szélesíteni és erősíteni is kellet a hidat. Az 1972-ben épült hídról a továbbiakban röviden még szólok [14]. Az épülő városlődi völgyhíd, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény