Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei A hidak újjáépítése pusztított hídról van adat, pl. a 71. sz. úton nyolc, a 821. sz. úton négy hídról. A 71. sz. úton az eltérés oka nyilván az, hogy a balatonfüredi járást 1946-ban Veszprém megyéhez csatolták. Hídkár kimutatás (1947) (minisztériumi mintaűrlap) Áéh iratok, Veszprém Megyei Levéltár Az összesített kárlistán 51 vasbeton, 11 boltozott és hét fahíd, összesen 69 híd szerepelt. Az 1950-ben átcsatolt területek hídkárairól összesítést nem találtam, az 1952-ben készített teljes körű hídnyilvántartásból közelítően az átvett területek hídkárai is összeállíthatók. Egy 1946-ban készített újjáépítési tervben 1946ra hét, 1947-re nyolc, 1948-ra nyolc híd újjáépítését javasolta az Államépítészeti Hivatal, a Marcaltő-környéki Tapolca-, Marcal- és Cigány-csatorna hidakat pedig- nagyobb útkorrekcióval - 1949-re. Látszik a javaslatból, hogy viszonylag szerény ütemű újjáépítést terveztek, ennek oka az lehetett, hogy 1945 végén a minisztérium pénzügyi okokból a munkák lassítását volt kénytelen előírni. Az újjáépítés szerencsére ennél nagyobb ütemben folyt: 1946-ban 13 hidat már újjáépítettek, a következő években - igaz, hogy nagy hidak újjáépítése folyt - lényegében az 1946-ban tervezett ütemben folyt a hídépítés (évi nyolc, illetve hét híd). Városlődnél már 1946-ban újjáépült a „tárcsahíd", Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény 1948-ban elkészült - többek között - Veszprémben a völgyhíd, Öskünél és Tüskevárnál a vasútvonal feletti hidak újjáépítése. A veszprémi völgyhíd rendkívül különleges és kényes újjáépítése (a sérült ívrészt fel kellett emelni, a tönkrement részt, az oszlopokkal és a pályaszerkezettel együtt pótolni kellett) igen rövid idő alatt elkészült, így március 15-én már Barta József miniszteri osztálytanácsos ünnepélyesen átadhatta a hidat a forgalomnak [6]. Intézkedés a veszprémi völgyhíd újjáépítése ügyében, Áéh iratok, Veszprém Megyei Levéltár