Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)
A hídépítés fejezetei
A hídépítés fejezetei A hidak újjáépítése Út- és hiúkár helyreállítási terv térképen (részlet) Áéh iratok, Veszprém Megyei Levéltár A hidakban keletkezett kár értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy 1945-ben a megye területe kisebb volt a mainál s különösen az 1950. évinél: 1946-ban majd 1950-ben jelentős nagyságú területeket csatoltak át, s ezeken Rába-, Zala-, Marcal- és más háborús pusztítást elszenvedett hidak voltak. A kárlista pontosítását nehezíti, hogy a későbbiekben nem készült módosított kimutatás, hanem a roncseltávolítások, helyreállítások állásáról adtak számot, s az ideiglenesen helyreállított hidak az első felmérésnél (pl. Cigány-csatorna és Marcal-híd Marcaltőnél) nem szerepeltek a kimutatásban [4]. A Veszprém Megyei Levéltárban fennmaradt államépítészeti hivatali iratok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az útbiztosok rendkívül körültekintően adtak jelentést az ideiglenesen helyreállított hidakról, s intézkedéseket tettek, javaslatokat adtak a szükséges teendőkről, néhány esetről az egyedi hídleírások között lesz szó. Sajnálatos, hogy a hidak ideiglenes helyreállításáról csak egy-két kis rajz maradt fenn, pedig nem kis feladat pl. Marcaltőnél a Rába-hídnál bőven akadt, s provizóriumokról fénykép is csak a veszprémi völgyhídról ismert. A hidak újjáépítését a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium igen részletes körrendeletben 1945. július 21-én szabályozta [8]. A hidak újjáépítéséről viszonylag sok forrás áll rendelkezésre, elsősorban a Veszprém Megyei Levéltárban és a közútkezelő tervtárában is, annak köszönhetően, hogy az Államépítészeti Hivatal gondosan rögzítette a tett intézkedéseket: a helyreállítandó hidakról rövid műszaki leírást és költségbecslést, illetve költségvetési kiírást készített, tekintettel arra, hogy a házilagos munkákon kívüli jelentősebb munkákat versenyeztették, az elkészült újjáépítéseket pedig gondosan felülvizsgálták. A nagyobb hidakat, pl. a 8. sz. úti völgyhidakat, vasút feletti műtárgyakat, közúti aluljárókat az eredeti tervek szerint, esetenként a tervező bevonásával, építették újjá. Egyes esetekben, pl. az ösküi vasút feletti hídnál alternatív terv is készült, nyilván azért, mert a 28° ferdeségű hídnál felmerült egyszerűbb szerkezetű megoldás is [9]. Ehhez érdemes megjegyezni, hogy legtöbb esetben nemcsak a hidak felszerkezete, hanem gyakran a felmenőfalak, sőt egyes esetekben az alapok is sérültek, így indokolt volt esetlegesen a korábbitól eltérő megoldást is megvizsgálni.
