Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

Városlődi bekötőút támpilléres boltozata, Mátyus Károly felvétele A Városlőd-Kislőd közötti úton három kő boltozat áll, az első kettő 3,5 m nyílású, mindkét híd szárnyfala a szokottnál hosszabb. Legérdekesebb a harmadik híd, nyílása 4,8 m, ez a boltozat a patak fölött 5 m magasan van, szárnyfalait támpillérek erősítik. A 8. sz. főút elődjén (ma 73121 j. út) Kislőd területén is két régi boltozat áll. A Torna-patak-hídja 3,8+3,8 m nyílású, az impozáns kialakítású híd a beépítettség miatt nem nyújt olyan élményt, mint építésekor. Ezek a hidak is 1837 előtt épültek [2]. A 18. században épült jeles boltozatok közül több ma már csak fényképeken tanulmányozható, közülük néhányat „nézzünk meg" kissé részletesebben. Pápán a Győri úti Tizesmalom híd az 1837-ben készült felmérésben szerepel, az eredetileg épült híd egyik nyílása feltöltődött, a hidat valamikor egynyílású boltozattal megszélesítették [1]. A híd mellett hazánkban egyedülálló Nepomuki Szent János szobor áll. A hidak védőszentje egy kétnyílású hídon áll, s egy páncélos katona doronggal sújt az eldőlő alakra. A szobor 1753-ban készült [6]. A vámházzal szemben felállított díszes szobor nem valószínű, hogy véletlenül kétnyílású, úgy gondolom, hogy a híd is 1753-ban vagy előbb épült. Pápa Vörös hídja, Hargitai Jenő rajza, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Pápán a Bajcsy Zsilinszky úton a Bakonyér felett állt egy 4 öl (7,6 m) nyílású tégla boltozat, a Vörös híd. Dr. Gáli Imre fennmaradt jegyzetében az építés évének 1760 körüli időpontot írt; könyvében azonban óvatosan a 18. században való építést említi azzal, hogy Fellner Jakab építhette [7, 1]. 1963-ban kereste meg dr. Gáli Imre a híd fenntartóját (Székesfehérvári Közúti Igazgatóság), itt jelen sorok írója igyekezett tájékoztatást adni a régi hidakról, így erről is, ez azonban a megyei tanács kezelésében volt. Szabó Sándor osztályvezető jelezte, hogy ez a híd átépül, így is történt, ám érthető, hogy ez dr. Gáli Imre könyvébe nem került be. Az viszont érthetetlen, hogy a jelenleg hivatalos műemlékjegyzékben szerepel, pedig a Pápáról szóló helytörténetírásban a híd bontásáról is van kép [8]. Kár a Vörös hídért, szélesítését meg lehetett volna oldani. Magyarpolány baloldali hídfője őrzi a boltozat vállat, Mátyus Károly felvétele Magyarpolányban 1770 körül a ciszterciták a község két, dombon álló temploma közt a Ganna felé vezető út felett boltozott hidat építettek az átjárás könnyítésére. A diadalkapu jellegű műtárgyat az út szélesítésekor elbontották, csak az egyik hídfő és a boltozatván maradt meg becses emlékként, hogy már a 18. században gyalogfelüljáró épült a megyében. A Marcal híd 1962-ben, dr. Gáli Imre felvétele, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A hídépítés fejezetei Boltozatok