Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Nemeshany és Devecser közt, a Forrás-patak felett 4,8 m nyílású, ám meglehetősen hosszú (28 m) híd állt a káptalanfaihoz hasonló mellvéd-kialakítással. A valószínűleg 18. század végén épült hidat 1976-ban elbontották [16]. Gyepükaján északi szélén, a Marcal patak felett 2x3,0 m nyílású, 30 m hosszú, szép kőhíd állt. A híd építéséről levéltári forrás maradt fenn 1795-ből, de nem maradt fenn a híd építőjének a neve. Valószínű, hogy a Káptalanfán az előző évben elkészült hasonló kialakítású híd építője, Hartner Ignác építette ezt a szép boltozatot is [1]. Gáli Imre könyvében szerepel az is, hogy valamikor ezen a hídon is volt stáció (szoborfülke). Ez a híd 5,85 m széles volt, ezért az út korszerűsítésekor 1968-ban elbontották, kár érte! A 19. században épült boltozatok A boltozott hidakra vonatkozóan fontos forrás az 1837ben elkészült felmérés, melyet Halász Ignácz „vármegyei rendes földmérő" készített, valószínűleg először 1835-ben, az egyes utak pántlikatérképét megrajzolva [13, 14]. Ebben a részletes kimutatásban 235 boltozat szerepel, ezek jelentős része 2,0 m, vagy annál kisebb nyílású, vagyis mai szóhasználattal áteresz; kár, hogy a boltozatok építési évét a megyei földmérő nem jegyezte fel, így csak annyit tudunk, hogy egy-egy kőhíd 1837-ben már a helyén állt-e. A Nagy-nak jelölt hidak közül néhányat felsorolok: Veszprém-fehérvári úton: Öskünél a malom vizén Inotán a malom mellett kőhíd, stációval Hajmáskér csárdájánál a Séden Veszprém-Sümeg-devecseri út: Veszprém határában a Séden Herendnél a Séden Városlődön a Tornán Hány és Káptalanfa határán Kajánföldén stációval Devecser-Pápa-győri út: Kőhíd a Tornán Kőhíd a Csigeren Pápán a Tizesmalomnál Takácsinál a Gerencén Városlőd-Pápa-marcaltői út: Nagykőhíd Bakonyjákón Pápától 7456 ölre Pápa-vásárhely-sümegi úton: Pápasalamon előtt Pápa-kiscelli úton: Porszalók malmánál álló Pápa-kisbéri út: Csótnál a Gerencén a Cuhán Veszprém-simontornyai út: Enyingnél álló Veszprém-Mezőszentgyörgy-földvári (sóhordó út): Lepsény kőhídja Veszprém-tapolcai úton: Nagyvázsonyinál két kőhíd Kapolcsnál és Díszeinél Az említett 26 híd mind jelentős (Nagy) volt. Ezt a kimutatást dr. Gáli Imre alapműveként használta, munkájában nem említi az 1835-ben használt pántlikatérképet, valószínűleg nem bukkant rá [14]. Hasznos segítség a hídtörténet kutatásban a II. katonai felmérés térképlapjainak vizsgálata, bár a hegyes és erdős terepen a domborzat csíkozásos ábrázolása nehezíti a hídjelek azonosítását [15]. Csak példaszerűen említek néhány települést, ahol 1846-55 között egy vagy több kőhidat jelöltek a hadmérnökök: Bakonybánk 1, Balatonfőkajár 2, Bánd 3, Berhida 2, Csajág 1, Devecser2, Diszel 4, Hajmáskér 2, Hegyesd 1, Herend 2, Gyulakeszi 2, Kajánföld 2, Kapolcs 1, Kékkút 3, Kislőd 2, Lepsény 2, Liter 1, Márkó 2, Mindszentkálla 2, Monostorapáti 2, Nagydém 2, Nagyvázsony 4, Nemesvámos 2, Nóráp 1, Noszlop 1, Olaszfalu 1, Örvényes 1, Öskü 1, Papkeszi 2, Palota 2, Pápa 3, Papateszér 2, Sóly 2, Somlóvásárhely 3, Sümegprága 1, Szentgál 3, Tapolca 2, Tapolcafő 4, Veszprém 4, Városlőd 4, Vilonya 2, Zséd 2. Szentgál környéke, Hadtörténeti Intézet és Múzeum A megye területének, az utak megnevezésének, majd számozásának gyakori változása megnehezíti egyes hidak azonosítását, mégis ez a térkép és a korábban említett részletes kimutatás látszik a legmegbízhatóbb kutatási forrásnak. A 19. században épült kő- és téglahidak közül lássunk néhányat: Szentantalfa és Balatoncsicsó között (73117 j. út) áll egy parabolaív alakú, 2,4 m nyílású híd. Az ív alakja miatt érdemel említést ez a híd [16]. Építésének története nem ismert, alakja miatt lehetséges, hogy a 19. századnál is régibb. Boltozatok