Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Mellékletek

Mellékletek 1770 Magyarpolanyban a ciszterciek boltozott hidat építettek. 1772 Útfelügyelő mérnök alkalmazását rendelte el Mária Terézia, Veszprém (és Zala) élenjárt a mérnök alkalmazásában. 1776 A Mezőkomáromnál álló híd vámtételei fennmaradtak. Veszprémben Tummer György különleges vízemelőt épített a várhoz. 1777 Komp került Tihanynál a vízre, a korábbi révhajó helyett. 1780 Festetics György tervet készíttetett az úthálózat fejlesztésére 1782 Postatérkép mutatja a Fehérvár-ÖsküVeszprém-Kapolcs-Tapolca és a Sümeg-PápaGyőr utat. 1783 Hajmáskérnél már állt a különleges, négynyílású boltozott Séd-híd. 1785 II. József átfogó útépítési terve, mely Veszprém megyében az ősi hadiút vonalát jelzi Veszprémtől a Balaton északi pontjával párhuzamosan Felmerült, hogy hidat kellene építeni a Balatonon át. 1785 II. József 10 kerületre osztotta az országot. Veszprém vármegye a VII. kerületbe tartozott. 1787 II. József szabályozta az út és hídügyek irányítását (alispán, járásokban szolgabírók) 1791 A vármegye közgyűlése határozatot hozott, hogy több fahidat nem építenek Hegyesd, Örvényes, szép boltozatai megépültek, s ma is állnak. 1792 Festetics György Fenékpusztánál 63 m hosszú, hét nyílású hidat terveztetett, ez még nem épült meg. 1793 Elkészült Díszeinél az ötnyílású, szobordíszes híd. 1794 Káptalanfán Hartner Ignác kétnyílású boltozatot épített, ma is áll ez a szép híd. Csesznek váráról készített rajzon látszik a vár és az egyik torony közti híd, napjainkban ismét építettek ide egy átjárót. 1795 Gyepükajánnál is épült egy szobordíszes, kétnyílású boltozat, sajnos 1968-ban elbontották. 1803 Veszprémben vízkár pusztította el az Anna-kápolnánál lévő hidat. 1808 Az Építési Főigazgatóság véleményezésre kiadott híd mintaterveket. 1812 Győr vármegye közgyűlése Malomsoknál a Cigány-csatorna és a Marcal fölé kőhíd építését vette tervbe (valószínű nem épült meg). Devecser várkastélynál a Tornán kétnyílású tégla híd épült (1960-ban átépült). 1813 Új postatérkép készült, Palota-Veszprém-Vázsony-Tapolca, Sümegtől Pápa-Győr és Zalabér felé is vezetett postajárat. Főúti kormányzót neveztek ki Veszprém vármegyében, Ányos Ignác táblabírói fizetés - jutalom nélkül intézte az ügyeket 1820 A vármegye közgyűlése megállapította, hogy a hidak többsége kőből épült, így a molnárok a magánutakon dolgozhatnak Az Ingenieur Directiv utasítást, mintaterveket adott hidak építésére. 1823 Somlóvár kastélykertjében kőhidat tervezett Halász Ignác megyei mérnök. 1825 Nemesbükön megépült a monumentális kétnyílású boltozat. 1827 Enying közönsége esedezett a közgyűlésen, hogyfahídja helyett kőhíd épüljön. (Minden évben sok szó esett hidak építéséről.) 1828 Fülöp József földmérőnek - Halász Ignáccal együtt intézte az út-, híd- vízépítési ügyeket több feladatot adott a megyei közgyűlés: Várkeszőnél a Rába felmérését és hídtervet (Noszlopnál), valamint úttérképet kellett készíteni. 1829 Elkészült a Rába felmérése: Marcaltőn a Rába két ágán egy öt- és egy hétnyílású fahíd állt. 1830 A pápai uradalom a Marcaltőn építendő hidakhoz 16 ezer téglát vásárolt (1965-ben a 821. sz. út felhagyott szakaszára kerültek az említett hidak). 1831 Zala vármegye utikönyvéből több út leírása maradt fenn. 1832 Balatonhídvégnél 40 öl hosszú, cölöpjármos híd épült (1926-ig fahíd állt itt). A Helytartótanács előírta az országos és közlekedő utak, hidak összeírását. 1835 Postaúti „pántlika térkép"-ek maradtak fenn 1837 Részletes - utankénti - nyilvántartás szerint az akkori Veszprém megyében 235 kőből készült híd és áteresz volt, közülük 18 nagy és 11 nagyobb műtárgy, ezenkívül 19 fahíd szerepel a kimutatásban. 1839 Fenékpusztánál megépült az első fahíd 1846 Széchenyi születésnapján vízre bocsátották a Kisfaludy gőzhajót, Balatonfüreden kikötő hidat kezdtek építeni. 1847 Veszprém, Hosszú utcában lévő Nagyhíd tervét (kőből) készítette el Halász Ignác. 1848 A Tenczer féle - egész országra kiterjedő - útnyilvántartás szerint Veszprém vármegyében Veszprém-Tapolca és a Pápa-Győr között 60,5 km állami út volt. Széchenyi a Magyar Közlekedésügy rendezéséről készített tervében a Palota-VeszprémPápa-Győr út szerepel, Pápáról Szombathely felé kiágazással 205 Kronológia