Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye adottságai

A megye adottságai A közúthálózat kialakulása Veszprém környéki utak II. József idejében Az 1813-ban készült országos térképen nem szerepel a Veszprém-Győr, valamint a Veszprém-VároslődTüskevár között posta út, s Pápára Sümeg-Somlóvásárhely érintésével lehetett utazni [31]. Ez a postaút hálózat már 1782ben is ilyen volt, a Balaton déli partján azonban még nem volt postaút [32]. Zala megye vízfolyásainak és útjainak tabelláris leírása 1831-ből rendkívül értékes, hisz ma Veszprém megye részét képező utakról, hidakról is szól, így elsőként a gráci vagy körmendi posta és kereskedőútról, mely ekkor Devecser-Káptalanfa-Sümeg-Mihályfa-TürjeBatyk útirányban haladt [28]. A rendkívül értékes forrásközlést készítő Bencze Géza Zala megye közúti közlekedéséről a 18-19. század fordulója idejéből jó összefoglalót is készített, ez Veszprém megye úttörténetének kutatásához is jól felhasználható [29]. Az 1832-ben a Helytartótanács által elrendelt út- hídnyilvántartást Halász Ignác „Vármegyei rendes földmérő" 1835-ben előbb praktikus pántlikatérképen rögzítette, majd az 1837-ben előírt formában táblázatosan is elkészítette. A rendkívül alapos kimutatásban 235 kőhíd, illetve áteresz szerepel [30]. Rendkívüli jó hídállapotot mutat ez az adat. A részletes kimutatásban 24 út adatai (elágazások, hidak helye) szerepelnek. 1820-ban nagy útépítés kezdődött Szigliget és Ederics között [4]. 1839-ben Fenékpusztánál megépült az első fahíd, ezzel nagymértékben javult ebben a térségben a közlekedés [33]. A Rába felmérése 1829-ben elkészült, s megindult a Marcal rendezése [34]. A vízfolyások rendezése igen fontos volt, a nemesi közgyűlések állandó témája volt a vízkárok elhárítása [35]. 1850-ben Zala vármegyéből 12, majd 1854-ben újabb hat községet Veszprémhez csatoltak [36], ezzel változott az út és hídállomány is. 1848-ban Széchenyi István előterjesztette javaslatát a közlekedésügy rendezéséről [37]. Érdekes, hogy A megyei földmérő térképe 1797-ből, Veszprém Megyei Levéltár