Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI tartósak legyenek a vasbeton hidak. Az 55. sz. főút Fás-Duna feletti háromnyílású vasbeton gerendahídján, annak elbontása előtt törésig történt próbaterhelés történt, s ez azt mutatta, hogy a számításokhoz képest jelentős teherbírási többlet van vasbeton hídjainkban [8]. VASBETON HIDAK A megye 1945 utáni vasbeton hídállománya változatos, a legtöbb típus, technológia megtalálható a hidak felszerkezetében, s a következő táblázat azt bizonyítja, hogy az első hazai alkalmazás után rövid időn belül Tolna megyében is megjelent egy-egy technológia. jellemző hídépítés bevezetés éve megyei alkalmazás helye év előfeszített palló 3-7 m 1950. 56. sz. főút, Várdomb 1953. helyszíni utófeszítés FT (I) tartó 10-15 m 1951. Dombóvári Kapos-híd Dombóvári Vadvíz-híd 1954 1960 helyszíni utófeszítés FT (I) tartó 2-1 Om 1957. Dombóvári Kapos-híd Dombóvári Vadvíz-híd 1954 1960 EHGE tartó 10-23 m 1973. 61. sz. út, nagykónyi Koppány-patak-híd 1974 EHGT tartó 14-30 m 1975 611. sz. út, dombóvári felüljáró 1977 KCS tartó 2-12 m 1981. 56. sz. út, Lajvér-patak-híd 1982 UH tartó 4-12 m 1984. 61. sz. út, dombóvári Konda-patak-híd 1995 UB tartó 8-25 m 1985. 55. sz. főút 108 kmszelv.-ben 1988 Az 55. sz. főút 1 1 8,960 km szelvényében 1 950-ben a régi szerkezet szétvágása után megszélesített híd (Bakó Jenő felvétele) A ó5. sz. főút Völgység-patak-hídja (Bakó Jenő felvétele) Irodalom: [1] OKA Műnyilvántartás 2002, ÁKMI Kht. - Megyei Közútkezelő Kht. [2] Hargitai Jenő Műleírásai, kézirat, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény és Egyedi Mdleírások c. fejezet. [3] Hargitai Jenő Műleírása, kézirat. [4] M. Gombos Balkenbrücken in Ungarn (IVBH

I, kongreszszus) Párizs, 1932. [5] A híd eredeti terve, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény és a Md törzskönyve, Közútkezelő KM. tervtára, Szekszárd. [6] Egyedi Mdleírások fejezet, a Md tervei és iratai Közútkezelő Kht. tervtára, Szekszárd. [7] OKA Műnyilvántartás és Egyedi Műleírás fejezet. [8] Az 55. sz. út 106,530 km szelvényében lebontásra került Duna-ártéri Mű törésig terhelése, Széchenyi István Főiskola szakvélemény, 1990. 43