Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK DUNA-HIDAK Gerjen községnél közúti pontonhíd a Duna-folyamon, a 51162. j. út végén Építés éve: Pontonok száma: Pályaszélesség: Szerkezeti hossz: Teherbírás: Megbízó: Tervező: Kivitelező: Forgalomba helyezés 1947. 20 db. 4,00 m. 260,00 m. 8t. KPM Hídosztály, Kör­mendy Lajos min. taná­csos. Fazakas György min. főmérnök. Közúti Hídfenntartási telep, Hargitai Jenő épí­tésvezető. 1947. június 15. A pontonhíd a dunaföldvári Duna-híd újjá­építéséig Gerjen és Kalocsa között bonyolította le a közúti forgalmat. A pontonhíd felsőpályás, acéltartós, fa felszerkezetű. A pontonok helyze­tét kétoldalt lehorgonyzott kötelek biztosítot­ták. A pontonhíd korábban 1946 májusától Manci hídként, a Margit híd mellett szolgálta a Dunán való átkelést. A pontonokat Budapesten a Laczkovics vas­szerkezeti gyár készítette és azokat a Dunán úsztatta le a beépítés helyére. A szükséges acél­tartókat és faanyagokat szintén uszályon szállí­tották a helyszínre. Az építési munkához 1 db 10 tonnás úszódaru, 1 db motoros kishajó és 1 db rohamcsónak állt rendelkezésre. Az építési munkákat 12 hajós, 1 ács és 1 hegesztő szakmun­kás bonyolította le. A pontonhíd elkészülte után a hajósok voltak a kezelőszemélyzet. A ponton­párokat a part mellett szerelték össze éspedig az U-vasakra helyezett és lecsavarozott három I­350 mm-es acéltartó rögzítésével, melyekre 2 méterenként keresztgerendákat rögzítettek. A keresztgerendára erősítették a könyökfával kitá­masztott korlátoszlopokat és a vízszintes karfá­kat. A korlát között 5 cm vastag hosszirányú pal­lókat helyeztek el, melyekre keresztirányban 5 cm vastag járópalló (tölgyfa) került. Az így két pontonra szerelt szerkezet alko­tott egy úszótagot, melyeket egymáshoz kap­csoltak. A beúsztatott pontonokat elöl és hátul kézicsörlőn rögzített szárnykötélen a mederfe­nékre lehorgonyozták. Esetleges nagyobb szél­járásnál, ha a horgonyok megszántottak, csörlő segítségével szabályozták. A hajózónyílásban két különálló pontonpárral biztosították a ha­jók forgalmát. A pontonpárokat csörlőkkel hát­raengedték és csörlőkkel oldalt behúzták. így szabaddá vált a hajózónyílás. 1949 nyarán ha­talmas szélvihar keletkezett és mivel a ponto­nokon levő lebuvónyílások fedlapjai nem vol­tak zárva, az átcsapó hullámok a pontonokba bejutva, azokat víz alá süllyesztették. Hargitai Jenőt a KPM Hídosztály táviratilag rendelte Gerjenbe a pontonhíd összeállítására. A kiszabadított, illetve kiemelt pontokat azonnal felszerelték és beállították a hídten­gelybe. 1949 őszén a pontonhíd újból üzemelt és a dunaföldvári Duna-híd elkészülte után 1951-ben bontották el. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom