Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK DUNA-HIDAK Gerjen községnél közúti pontonhíd a Duna-folyamon, a 51162. j. út végén Építés éve: Pontonok száma: Pályaszélesség: Szerkezeti hossz: Teherbírás: Megbízó: Tervező: Kivitelező: Forgalomba helyezés 1947. 20 db. 4,00 m. 260,00 m. 8t. KPM Hídosztály, Körmendy Lajos min. tanácsos. Fazakas György min. főmérnök. Közúti Hídfenntartási telep, Hargitai Jenő építésvezető. 1947. június 15. A pontonhíd a dunaföldvári Duna-híd újjáépítéséig Gerjen és Kalocsa között bonyolította le a közúti forgalmat. A pontonhíd felsőpályás, acéltartós, fa felszerkezetű. A pontonok helyzetét kétoldalt lehorgonyzott kötelek biztosították. A pontonhíd korábban 1946 májusától Manci hídként, a Margit híd mellett szolgálta a Dunán való átkelést. A pontonokat Budapesten a Laczkovics vasszerkezeti gyár készítette és azokat a Dunán úsztatta le a beépítés helyére. A szükséges acéltartókat és faanyagokat szintén uszályon szállították a helyszínre. Az építési munkához 1 db 10 tonnás úszódaru, 1 db motoros kishajó és 1 db rohamcsónak állt rendelkezésre. Az építési munkákat 12 hajós, 1 ács és 1 hegesztő szakmunkás bonyolította le. A pontonhíd elkészülte után a hajósok voltak a kezelőszemélyzet. A pontonpárokat a part mellett szerelték össze éspedig az U-vasakra helyezett és lecsavarozott három I350 mm-es acéltartó rögzítésével, melyekre 2 méterenként keresztgerendákat rögzítettek. A keresztgerendára erősítették a könyökfával kitámasztott korlátoszlopokat és a vízszintes karfákat. A korlát között 5 cm vastag hosszirányú pallókat helyeztek el, melyekre keresztirányban 5 cm vastag járópalló (tölgyfa) került. Az így két pontonra szerelt szerkezet alkotott egy úszótagot, melyeket egymáshoz kapcsoltak. A beúsztatott pontonokat elöl és hátul kézicsörlőn rögzített szárnykötélen a mederfenékre lehorgonyozták. Esetleges nagyobb széljárásnál, ha a horgonyok megszántottak, csörlő segítségével szabályozták. A hajózónyílásban két különálló pontonpárral biztosították a hajók forgalmát. A pontonpárokat csörlőkkel hátraengedték és csörlőkkel oldalt behúzták. így szabaddá vált a hajózónyílás. 1949 nyarán hatalmas szélvihar keletkezett és mivel a pontonokon levő lebuvónyílások fedlapjai nem voltak zárva, az átcsapó hullámok a pontonokba bejutva, azokat víz alá süllyesztették. Hargitai Jenőt a KPM Hídosztály táviratilag rendelte Gerjenbe a pontonhíd összeállítására. A kiszabadított, illetve kiemelt pontokat azonnal felszerelték és beállították a hídtengelybe. 1949 őszén a pontonhíd újból üzemelt és a dunaföldvári Duna-híd elkészülte után 1951-ben bontották el. 83