Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI VAS- ÉS ACÉLHIDAK 34,0 m nyílású, előbbi 1893-ban, utóbbi 1894­ben épült. Ezek részle­tes adatai az egyedi hídleírások között ta­lálhatók. Tíz év alatt (1884­1894) kilenc jelentős rácsos hídszerkezet épült, s 1900-ban el­készült a legnagyobb múltú átkelőhely ­Szekszárd-Palánk ­hídja is, melynek nyí­lása a legnagyobb 50,0 m [6]. A szegmens alakú Sió-hídak közül a medinai, korabeli képeslapon (Gyökér István gyűjteménye) a középső három mezőben volt kétszeres rá­csozású [5]. A két főtartó között 6,20 m szabad széles­ség volt, a 18,0 m nyílású híd rácsos felszerke­zete 2,10 m magas volt, 9 keretállással. E hídfel­szerkezetek tervezője és kivitelezője is a Schlick­féle Vasöntöde és Gépgyár volt. Kölesden 1890-ben elsőként épült szegmens alakú, 32 m nyílású rácsos hídszerkezet a Sión. Ezt a fontos hidat 1944-ben felrobbantották, két hozzá rendkívül hasonló híd azonban ma is áll Medinánál, illetve Sióagárdnál. Mindkét híd A Szekszárd palánki Sió-híd 1900-ban épült (dr. Imre Lajos ecsetrajza) Az előzőkben is­mertetett hidaknál nagyobb nyílású, ma­gasabb szegmens alakú hidat érthető okokból felső keresztkötésekkel alakították ki, s ez majdnem pusztulását okozta a közelmúltban, amikor is magas járművek rongálták meg az útpálya feletti rácsos hídelemeket. A Kapós, Sárvíz és Sió rácsos acélhídjai mind nyitottak - keresztkötés nélküliek - ez nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy átvészelték az elmúlt évszá­zadot. Az acélhidak építése Tolna megyében kö­zel három évtizedig szünetelt, míg 1928-30­ban megépült az oly fontos, nemzetközi­leg is jelentős műsza­ki alkotás, a duna­földvári Duna-híd. Az áthidalandó folya­mon eddig - Buda­pesten kívül - kéttá­maszú tartók soroza­tával alakították ki a hidakat (Komárom, Esztergom, Baja). Dr. Kossalka János egye­temi tanár folytatóla­gos négynyílású hidat tervezett, melynek középső nyílásai 133 m-esek, teljes hossza 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom