Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI VAS- ÉS ACÉLHIDAK 34,0 m nyílású, előbbi 1893-ban, utóbbi 1894ben épült. Ezek részletes adatai az egyedi hídleírások között találhatók. Tíz év alatt (18841894) kilenc jelentős rácsos hídszerkezet épült, s 1900-ban elkészült a legnagyobb múltú átkelőhely Szekszárd-Palánk hídja is, melynek nyílása a legnagyobb 50,0 m [6]. A szegmens alakú Sió-hídak közül a medinai, korabeli képeslapon (Gyökér István gyűjteménye) a középső három mezőben volt kétszeres rácsozású [5]. A két főtartó között 6,20 m szabad szélesség volt, a 18,0 m nyílású híd rácsos felszerkezete 2,10 m magas volt, 9 keretállással. E hídfelszerkezetek tervezője és kivitelezője is a Schlickféle Vasöntöde és Gépgyár volt. Kölesden 1890-ben elsőként épült szegmens alakú, 32 m nyílású rácsos hídszerkezet a Sión. Ezt a fontos hidat 1944-ben felrobbantották, két hozzá rendkívül hasonló híd azonban ma is áll Medinánál, illetve Sióagárdnál. Mindkét híd A Szekszárd palánki Sió-híd 1900-ban épült (dr. Imre Lajos ecsetrajza) Az előzőkben ismertetett hidaknál nagyobb nyílású, magasabb szegmens alakú hidat érthető okokból felső keresztkötésekkel alakították ki, s ez majdnem pusztulását okozta a közelmúltban, amikor is magas járművek rongálták meg az útpálya feletti rácsos hídelemeket. A Kapós, Sárvíz és Sió rácsos acélhídjai mind nyitottak - keresztkötés nélküliek - ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy átvészelték az elmúlt évszázadot. Az acélhidak építése Tolna megyében közel három évtizedig szünetelt, míg 1928-30ban megépült az oly fontos, nemzetközileg is jelentős műszaki alkotás, a dunaföldvári Duna-híd. Az áthidalandó folyamon eddig - Budapesten kívül - kéttámaszú tartók sorozatával alakították ki a hidakat (Komárom, Esztergom, Baja). Dr. Kossalka János egyetemi tanár folytatólagos négynyílású hidat tervezett, melynek középső nyílásai 133 m-esek, teljes hossza 33