Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

FAHIDAK A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI A dombóvári Kapos-híd terve, 1888 [21. rököznél. Néhány átkelőhelynél világosan látszik, hogy gátat építettek a vízfolyásra, s a gátba 2-3 hidat tettek, pl. Dúzs (Kapós) [8]. Levéltári anyagok 1814-től nagy számban tudósítanak a f ahidakkal kapcsolatban tett intézkedésekről. Érdekes, értékes összeállítást készített ezekről Kaczián János, e könyv önálló fejezetében olvasható ez. Külön érdekesek a hidak fenntartásáról fennmaradt adatok (festés olajozás). Sajnos kevés terv került elő, így a cecei Sárvíz háromnyílású könyökfás hídja [19]. Ehhez hasonló a mintegy 8 öl hosszúságú ozorai Sió-híd terve 1828-ból, melyet Kopátsek János ácsmester készített [201. A tervet Beszédes Ferenc hites földmérő megvizsgálta és rendben lévőnek találta. Azért is becses ez a terv, mert 1848-ban a híres ozorai csata idején valószínű, hogy ez a híd látta a magyarok dicsőségét. Figyelemre méltó a dombóvári Kapos-híd hasonló terve 1888-ból - már méterben ábrázolta a Tolna megyei m. kir. államépítészeti hivatal - a meglévő hidat [21]. A terv az állandó híd („vashíd") építésének előkészítésére készült. Állandó hidak építését már jóval korábban szorgalmazták, pl. 1843-ban Szekszárd határában - költségszámítás alapján - két hidat nem fából, hanem téglából építettek [22]. Az említett dombóvári Kapos-hidat 1889-ben párhuzamos övű rácsos vasszerkezettel építették meg, sőt már 1888-ban elkezdődött a Kapós, Sárvíz-Sió fahidak állandó hidakká való átépítése [23]. 1900-ban a híres palánki Sárvíz-híd is állandó híddá épült. Kár, hogy nem sikerült fotót találni a megye e jelentős fahídjairól. 24