Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI FAHIDAK A sióagárdi Sárvíz-híd védelme a jég ellen, 1940 [28] A fennmaradt úttörzskönyvek szerint a 20. században nem volt jellemző sem az állami, sem a törvényhatósági utakon a fahíd, ám a Sión a végleges rendezésig (1933) álltak fahidak (Ozora, Pálfa, Sárszentlőrinc, Kajdacs), a Sárvízen (Nádor-csatornán) és a Kapóson pedig a II. világháború után is álltak még cölöpjármos fahidak. Egyedisége miatt szólni kell a dunaföldvári „fedett fahídról", melyről csak annyit tudunk, hogy a 20. század elején a kendergyári fahidat megroggyantotta az áradás, éppen a nagy tavaszi vásár előtt. Az emlékezet szerint Prajda Vendel tolnai ács éppen időben elvégezte a híd javítását [24], Nem sikerült erről a hídról semmi biztos adatot megtudni, a derék ácsmester munkáját azonban más hidak szerződései igazolják. A

II. világháború hídrobbantásai után szinte minden hídnál provizóriumként fahidak, vagy vastartós fapallos műtárgyak épültek, ezekről a Hidak újjáépítése c. fejezetben van szó. Említésre méltó, hogy Gerjen és Kalocsa között 1947-1951 között pontonhíd (hajóhíd) állt, mely előtte Budapesten szolgált. A Dunán ez volt az utolsó úszóhíd [25]. Figyelemre méltó, hogy míg az országos közutakon az országban 1964-ben még 300 fahíd és provizórium volt, Tolna megyében csak négy [26], Az önkormányzati és saját használatú utakon viszont nem kevés a fahíd. Az önkormányzati utakon 1973-ban 114 (25%) fahíd volt, figyelembe kell azonban venni, hogy ekkor 76 gyaloghíd volt az önkormányzatok kezelésében, ezek pedig jellemzően faszerkezetűek. A saját használatú utakon 1988-ban 12 fahíd volt (9%) [27]. Irodalom: [1] Cziráky Gyula: Tolna vármegyei Dunaföldvár múltja és jelene, Dunaföldvár, 1910. [2] Szekszárd város történeti monográfiája (Szerk.: K. Balog János) [3] dr. Töttös Gábor: Történelmi séták Szekszárdon, Szekszárd, 1986. [4] Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazása 1560-64, Gondolat, 1985. [5] Évszázadokon át 1. kötet (Szerk.: K. Balog János), 1976. 16] Dr. Kiss István: Simontornya krónikája, 1938. Reprint kiadás, 1990. [7] dr. Szőke Sándorné: Az 1692. évi Kelez Mihály féle összeírás, Tanulmányok Tolna megye múltjából X., Szekszárd, 1983. A simontornyai Pósa-patak provizóriuma, 1 945 (ÁKMI) 25