Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A megye adottságai

FÖLDRAJZI ÉS VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK A MEGYE ADOTTSÁGAI A Sió és a Sárvíz rendezésének első nyomai az I. katonai felmérésben (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) Sárvíz, a nyugatin a Kapós (Sió). A munkálatok szükségességéről - nem kis nehézségek árán sikerült meggyőzni a Tolna megyei uradalmak mértékadó gazdáit, úgyhogy a csatornázásokat 1774-ben meg lehetett kezdeni. A munka végrehajtását nagyon sokan ellenezték, köztük a Sión telepített 18 vízimalom érA Sió-Sárvíz új medre 1860-ban (II. katonai felmérés, Hadtörténeti Intézet és Múzeum) dekeltsége is, olyannyira, hogy több esetben megakadályozták a munka folytatását. Erveik között az is szerepelt, hogy az új medrek kiásása együtt jár több útvonal és híd áthelyezésével vagy megépítésével, ami a költségeket nagyon megnöveli [6]. A nehézségek között szerepet játszott a szakértelem hiánya is. Abaúj megyéből hozattak csatornaépítésben jártas munkásokat [8]. Kétségtelen, hogy a malmokkal kapcsolatban létesített duzzasztók és kisebb tározók nagyban hozzájárultak a meder elfajulásával együtt járó gondokhoz és az érdekek ütközéséhez. Az érdekek egyeztetése, vízitársulatok alakítása, mérnökök szakvéleményeinek kikérése, hatóságok beavatkozása, kormánybiztosok működése nagyon sok időt vett igénybe, úgyhogy Böhm Ferenc tervének kivitelezése - Beszédes József mérnök módosításaival - végül is erősen belenyúlt a XIX. századba [9]. A hosszú szakaszon egymással párhuzamosan folyó két vízfolyás a vízrajz kívánalmai szerint jött létre. Magyarországon annak idején ez ritkaság volt. A Sárvíznek Szekszárd és Báta közötti szakaszán, a Sárközön a meder elfajulása szintén gondokat okozott [10]. Minthogy a Kapos-SióSárvíz Sióagárdnál egyesült és ez a pont nem esett messze a Dunától, már a XVIII. század végén felmerült az a gondolat, hogy az említett pontot csatornával összekössék a Dunával, ezúton kiiktatva a lefolyási nehézségeket okozó sárközi szakaszt. Ezt a javaslatot elsőnek Froschauer főhadnagy vetette fel még 1786-ban. Javaslatát azonban elutasították azzal, hogy a Duna vízszintje a javasolt torkolatnál magasabb, mint a Sárvízé lenne, tehát a Duna elárasztaná a torkolat vidékét, ha a Sárvízzel összekötnék [11]. A torkolat áthelyezését csak 66 évvel ké10