Hidak Somogy megyében (Kaposvár, 2005)

dr. Tóth Ernő: A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI VAS- ÉS ACÉLHIDAK Barcs, közúti Dráva-hídja (Képeslap, Dráva Múzeum) lezés pályázatán Iszer István mérnök nevéhez fűződik. Ha­gyományos szegecselt szerke­zethez képest 45 %-kal kisebb költséggel készült el ez a karcsú gyaloghíd, a hegesztett hídszer­kezetet Perényi Miklós tervei szerint Lepter János vasszerke­zet gyára szállította (8,59 t). Pró­baterhelés után 1931. aug. 11-én adták át a forgalomnak. 1969­ben ezt a műszaki emléket el­bontották előbb Godisára, ké­sőbb Pécsre szállították, s ott áll ma is ez a hídtörténeti emlékünk [9, 10, 11, 12]. Ezekről a hidakról az egyedi hídleírásokban további információt talál az olvasó. A közúthálózaton több kisebb (10,0 m kö­rüli) acéltartós híd épült, általában zórés­vasas felszerkezettel pl. 1909-ben a barcsi Rinya­híd (1971-ben épült át). A vasútvonalakon néhány közepes nyílás­méretű vas, illetve acél híd is épült. Hazánk első hegesz­tett felszerkezetű hídja 1931-ben Szemesen, a vasút felett épült gya­loghídként. Az úttörő kezdeményezés a kivite­Balatonszemesen épült Európa negyedik hegesztett hídszerkezete (Glocker Lászlóné felvétele) Kaposváron 1910-ben épült a Malomárok felett a 14 acéltartós híd (Hargitai Jenő hídrajza) A II. világháborúban a megye mindegyik vas/acél hídja megsérült: 1941. április 7-én a barcsi vasúti Dráva-híd egyik szélső nyílását felrobbantották. Ezt a hidat nem építették újjá. A gyékényesi vasúti Dráva-híd két nyílása is ekkor pusztult el, helyreállításáról a hidak új­jáépítéséről szóló fejezetben számolunk be [13]. A barcsi közúti híd Jugoszlávia felőli első nyílását az 1944. június 30-i légitámadás 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom