Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

Kovács József: Nem országos közutakon lévő hidak Budapesten kívül

NEM ORSZÁGOS KÖZUTAKON LÉVŐ HIDAK BUDAPESTEN KÍVÜL A visegrádi erdei faiskola fahídja az Apátkúti-patak felett Az együttdolgozást a támaszok feletti hossz­csukló kibetonozása, valamint a keresztirányú rudas összefeszítés biztosítja. Az alépítmény vert vasbeton cölöpjárom, mono­lit fejgerendával. E hídtípusból a 70-es évektől több tucat készült különösen az önkormányzati, mezőgazdasági és egyéb utakon. Az önkormányzatokon kívül mások kezelésében is találunk hidakat. Pest megye nagy részére kiterjed a Pilisi Parker­dőgazdaság működési területe. A Parkerdőgazdaság szá­mos hidat építtetett és kezel. A Parkerdőgazda­ság hídjainak anyaga legtöbbször fa, de talá­lunk beton és acél anya­gú hidakat is. A turistautakra a fahidak jellemzőek, de vannak különleges szerkezetű hidak is. A Visegrádi Erdei Iskola az Apátkúti-patak felett épült háromnyílású fe­szítőműves fahídon át közelíthető meg. A nyí­lások beosztása: 6,5 + 8,0 + 6,5 m, keresztmet­szeti elrendezése: kocsi­pálya szélesség 3,0 m, kiemelt szegély széles­ség 2x0,75 m. A gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem kezelé­sében van a Budapest­Miskolc vasúti fővonal feletti felüljáró. E hídnak a kivitelezését 1971-ben a közlekedési tárca megbízásából a Közúti Igazgatóság bo­nyolította le, hogy a Vadászati Világkiállítás idején az egyetem a főút felől megközelíthető legyen. A híd országosan a negyedik EHG rendszerű fe­szítéssel készült előregyártott tartós híd, de első abban a tekintetben, hogy a keresztirányú rudas feszítést már nem alkalmazták. A tartók együttdolgoztatására a felső síkra rábe­tonozott vb. lemez szolgál és a későbbiekben országosan az együttdolgoztatásnak ez a meg­oldása terjedt el. A tartók hossza 11-15 m közötti volt, ami már meghaladta az FT tartótípus maximális 10 méte­A mogyoródi Hungaroring hídja a FORMA-I versenypálya felett a pályához vezető úton 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom