Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Visszapillantás

VISSZAPILLANTÁS lás nélkül került a felszabadító hadsereg kezére. Egy napra rá a fősereg Óbudánál hajóhidat vert és az északi oldalról kerítette körül a várat. Három nap múlva a bajor sereg, mely Pestet továbbra is megszállva tartotta, a város alatt és felett két hidat vert a Dunán [21] és a déli oldalon egészítette ki a budai várat körülfogó ostromgyűrűt. Maga az ostrom - mint tudjuk - három havi véres küzdelem után szeptemberben szabadította fel Budát, amivel azonban a hajóhíd helyreállítása - sajnos - nem járt együtt. A császári seregek a hajóhidat nem állították helyre, úgyhogy ettől kezdve közel egy évszázadon át csak un. repülőhíd bonyolította le az egyre erősödő forgalmat a Dunán. Ilyen repülőhidat ábrázol az a Mikoviny Sámuel mérnök rajza után készített rézmetszet, mely Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé Novae c. krónikájában 1737-ben jelent meg. A XVIII. század derekán bekövetkezett gazdasági fellendülés a Pest és Buda közötti kereskedelmi forgalmat nagyon megnövelte, úgyhogy szükségessé vált a hajóhídnak mielőbbi visszaállítása. A két partot, megfelelő előkészítés és tárgyalások lebonyolítása után, 1767-ben sikerült hajóhíddal összekötni [22J. A híd a két város kezelésében állott. A hídvámszedési jogot haszonbérlet útján hasznosították. A haszonbérből az 1777. évben 16150 forint, az 1821. évben 20000 forint, az 1831. évben 22900 Ft, az 1845. évben 40240 forint folyt be. Ezekből a számadatokból a forgalom jelentős mértékű emelkedésére lehet következtetni, még akkor is, ha az akkori forint nagymértékű inflációjáról is tudomásunk van. Az 1767-ben újból üzembe helyezett hajóhíd eredetileg a pesti Kishíd utca (jelenleg Türr István utca) vonalában épült meg, azonban azt 1788-ban a város szélére helyezték át. Ezt az utcát azután Nagyhíd utcának nevezték el (jelenleg Deák Ferenc utca). A hajókat a megnyitáskor íves alaprajz szerint horgonyozták le a Dunában, azonban később áttértek az egyenes vonalú hídra. A meder áthidalásához 46-47 hajó volt szükséges. Nem közismert, hogy Vácnál már 1560-64-ben nagyforgalmú híd (feltehetően hajóhíd) biztosította az áruk (jórészt állatok) szállítását. A Buda és Pest közötti hajóhídról igen nagy számú korabeli ábrázolás (rajz, metszet, stb.) áll rendelkezésre. Legtöbbjét a Fővárosi Történeti Múzeum őrzi. Közülük a leglátványosabb Alt Jakab kőnyomata 1821-ből. (H. ábra). A korabeli leírások közül Schemerl osztrák útügyi igazgató könyve érdemli meg a figyelmet [23], amely szerint „A legszebb és leglátványosabb a A Pest és Buda közötti hajóhíd a XVIII. században és a XIX. század első felében megnyerő színfoltja volt a dunai panorámának. A hajóhidat három stáció díszítette 22