Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre és Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK áthidalt össznyílás tekintetében második helyen áll, ezért bátran sorolható a legértékesebb műszaki és építészettörténeti emlékek közé, amelynek fenntartását és megőrzését a társadalomnak még áldozatok árán is biztosítani kell. A Vác-Szob vasútvonal korszerűsítése és a sebességnek 120 km/óra emelése előtérbe állította ezt a szép műtárgyat. Olyan terv merült fel, amely a zebegényi viadukt lebontását és az áthidalt völgyelet betemetését irányozta elő. Szerencsére a korszerűsítés túlzott követelményeinek némi egyhítése árán akkor sikerült ezt a szép hidat továbbra fenntartani. A zebegényi viaduktot az Építésügyi Minisztérium 1965. márciusában műemlék jellegűvé nyilvánította s ezzel számára védettséget biztosított. A vasúti fővonalon a terhelések és a sebesség emelése miatt ellenőrző számításokat végeztek, minek során 1989-ben kiderült, hogy a boltozat tégla anyaga szerkezeti anyagként nem vehető figyelembe. Miután elbontása, műemléki értéke A 12. sz. főutat és a Nosztra patakot átívelő híd egyik nyílása nagy ferdeségű boltozat miatt, nem engedhető meg, az átépítést úgy kellett megtervezni, hogy a híd műemlékként megmaradjon, de amellett megfeleljen a korszerű vasúti üzem követelményeinek. A vasútvonal felújítási munkálatai során, az 1994-95. évek folyamán a zebegényi viadukt boltozatait részben újjáépítették és a hidat megerősítették. Az átépítés két ütemben történt, ezA zebegényi kétnyílású viadukt országunk legnagyobb és leghosszabb boltozott vasúti hídja 195