Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre és Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK don a másik oldalt is átépítették. Az új teherhordó szerkezet beépítéséből adódó néhány centiméteres szintemelés miatt a gyalogjárót rábetonozással megemelték és a meglévő mellvédfalat a gyalogjáró síkja fölé 1 m-re felmagasították . A kocsipályán három rétegű ragasztott bitumenes szigetelés, 4-13 cm vastag védőbeton és 5 cm vastag aszfaltburkolat, a gyalogjárókon 2 cm vastag öntöttaszfalt készült. A csapadékvizek elvezetését a kocsipálya kétoldali 2 %-os és hosszirányú 0,1 %-os esése, valamint a hídvégeken kialakított beton folyókák biztosítják. A híd a műemlékjegyzékbe M jelzéssel fel van véve. Vácnak és környékének hídjairól, idők folyamán, több összeírás készült. Ezek az összeírások többnyire az „országos és kereskedelmi utak"-ra vonatkoztak, és - az előírásnak megfelelően - az utak műtárgyait is feltüntették. Az összeírások közül a legteljesebb a Vác területén található valamennyi hídra kiterjed és - bár méretadatokat nem tartalmaz, mégis igen jó tájékoztatást nyújt IRODALOM [1] Sági Vilmos szerk: Vác története, 39.old. [2] a/ Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén. 1936.24-25. old. b/Tragor Ignác: Vác története. 1927. 10. old. [3] Sági: Lm. 511 old. [4] u.o. [5] Fekete Lajos: A törökkori Vác. 1942. 8. old. [6] Sági: i.m. 153 old. [7] Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén 1936. 57-58. old. [8] Sági i.m. 153. old. [9] Gerevich László: Budapest története II. köt. 342. old. [10] u.o. 423. old. [11] Sáii.m. 153. old. [12] Róka lohan: Alt und Neu Waitzen, 35-73. old. az 1850 január 30-i állapotról. Ez az összeírás Friebeisz Rudolf főszolgabíró rendeletére történt és az alábbi eredménnyel járt: „A nevezett főszolgabírótól érkezett felsőbb rendelet folytán följelenteni határoztatott e hó 30-án, miszerint vámszabadalmi utak a város határában léteznek és ugyan hidak: a verőcei úton egy fahíd, nagy kőhíd, spinyéri úton egy fahíd, Kis Vácon a haranglábnál egy kőhíd, a Dézsma utcában egy fahíd, a Rákóczi utcában egy fahíd, a Fő utcában a Theresianum előtt egy csatorna, (mely 1876-ban beboríttatott és az itt létezett János szobra a Szent Rókus kápolna kertjébe helyeztetett át). Továbbá a városon kívül 2 fahíd az országút mentén, a Szent János utcában 2 fahíd, a Fő utcán a Szent János kőhíd, a Duna melletti Szent János kőhíd, a Dunarév melletti kőhíd, cédulaház melletti kőhíd, a Rókus kápolna előtti fahíd, csörgi réti fahíd, a szári romnál egy fahíd, gombhidi fahíd, hattyú utca végén egy fahíd, urasági kőkertnél egy fahíd, Malom utcai fahíd, a pesti vámnál két kőhíd, egy nagyobb és egy kisebb összesen 15 fa és 9 kőhíd, azonfelül kövezett utcák" . r 13] a/Tragor Ignác: Vác története. 1927. 169. old. b/ Karcsú Antal Arzén: Vác város története. 1888.

1. köt. 31. old. [14] Tragor Ignác: Vác érdekességei. 131. old. [15] u.o. [16] Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. 1982. 183-194. old. [ 17] Karcsú i.m. I. kötetében [18] Karcsú i.m. I. köt. 106. old. [20] Tragor Ignác: Vác érdekességei. 131. old. [21] u.o. [22] Gáli Imre: Régi Magyar Hidak. 170-173. old. [23] Dercsényi Dezső: A váci barokk híd helyreállítása. Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés. 1949. évf. 259-261. old. [24] Pest megyei Közúti Igazgatóság hídnyilvántartása [25] Karcsú i.m. IV. köt. 31. old. 190