Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre és Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK A BUDAPEST-SZOB VASÚTVONAL HÍDJAI íves szárnyfalak a verőcei vasúti hídon. Átépítés előtti állapot (Dr. Gáli Imre felvétele, 1960) Magyarország első közforgalmú vasútvonalát 1846. július 15-én Pest és Vác között nyitották meg. Ezt követte több más vonal után, 1850. december 16-án a Vác-Párkány vonal megnyitása. E két vonalat, mint a Bécs-Budapest közötti vasútvonal részét, a Cs. és Kir. Szab. Osztrák-Magyar Állami Vasút Társaság építette. A vonalon több híd is épült, amelyek legtöbbje máig is betölti hivatását. Ezek a hidak az első magyarországi vasúti hidak közé tartoznak. Csaknem valamennyi híd esetében, melyet az említett vasúttársaság épített, figyelmet érdemel íves szárnyfalak a verőcei vasúti hídon, A boltozatot vasbetonnal erősítették Verőcétől Vác felé kb. 1 km-re álló áthidalás földúton, íves szárnyfalakkal a szárnyfalak kialakítása. A szárnyfalak alaprajza körív, minek folytán a fal látható felülete homorú henger vagy kúp. Szemünk a tám- és bélésfalaknál inkább a domború vagy sík felületekhez van szokva. A homorú fal boltozatra emlékeztet, vízszintes erők gazdaságos leküzdésének látszatát kelti, mint ahogy valószínűleg ezzel az elgondolással is tervezték meg annak idején, a műszaki tudományoknak abban a korában, amikor még a jó műszaki érzéket sokkal többre értékelték, mint a számítást vagy a méretezést. Az íves szárnyfalak a hidak felszerkezetének átépítése, erősítése, cserélése, stb. közepette még ma is, 150 év múltán, eredeti alakjukban megvannak, sok ilyen híd látható nemcsak a Vác-Szob, hanem a Budapest Nyugati pályaudvarról kiinduló alföldi vonalakon is, amelyeket ugyanez a vasúttársaság épített a XIX. század közepén. Amikor a Budapest-Vác-Párkány 191