Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Adottságok

ADOTTSÁGOK Magyarországnak Pest megye az egyik legjel­legzetesebb megyéje. Akárcsak az ország, ez a megye is felerészben lapos, alföldi síkság, fele­részben pedig közepes magasságú hegyek és völgyek által felszabdalt erdős terület. A megye északi és nyugati részének terepviszonyait ki­sebb hegyek és völgyek jellemzik, melyek több­Pest megye és környéke hegy- és vízrajzi térképe. A megyehatár nagyjából a fekete színű sokszögvonalat követi nyire északnyugatról délkelet felé hasítják a te­rületet. A terület javarésze erdőséget alkot, mely a csapadékvizet felfogja és a fölös mennyiséget kisebb patakokat és ereket alkotva bocsátja to­vább. A megye keleti és déli része csaknem tel­jesen vízszintes síkság, mely az évezredek során a Duna által ide görgetett hordalékból keletke­zett. A megye legnagyobb része a Duna vízgyűj­tő területére esik. A Duna a megyét ketté szeli, ennélfogva a kialakult közlekedési igényeket és azok fejlődését már eleve meghatározza és azok kielégítését döntő módon befolyásolja. Esztergomtól Viseg­rádig a Duna hegyek között, szűkületben folyik. A folyam itt töri át a magyar kö­zéphegységet, ezzel elhagyja a Pilist és a Börzsönyt. Visegrád­nál kezd kinyílni a Duna völgye, hogy a Szentendrei-szigetnél a folyó már két ágra szakadjon. Közben írja le a nevezetes Duna-kanyart, mely­nek sugara a két kilo­métert alig lépi túl. A Nagy Magyar Al­föld a Duna me­dencéi közül a legna­gyobb. Mérete észak­déli irányban megha­ladja a 250, kelet­nyugati irányban a 450 kilométert. Ezt a területet a geológiai harmadkorban (Tri­ász) elöntötte a Pannon tenger, azóta a folyók feltöltötték és ez a feltöltődés korunkban is foly­tatódik. A feltöltés anyaga folyami kavics és ho­mok, valamint szélhordta lösz és futóhomok. A feltöltést hordalékkúpok alkotják. Hordalékkúp­ja van az Alföldön a Sajónak, a Hernádnak, a Ti­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom