Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Adottságok

ADOTTSÁGOK szának, a Körösöknek, s talán a Marosé a legnagyobb. Pest megye területére a Duna hordalékkúpja esik. Ennek pestszentlőrinci részét a Duna még akkor építette fel, amikor a Pannon tengerbe ömlött. Később - a Pannon tenger vízszintjének süllyedése során - ez a hordalékkúp térítette el a Dunát nyugati irányba, hogy ott keressen lefolyási lehetőséget. Ez a lehetőség azért bizonyult sikeresnek, mert a Dunának egészen a Dráváig nincsen olyan számottevő mellékfolyója, melynek hordaléka feltöltené a Duna medrét, vagy akadályozná a meder alakulását. A kisebb vízfolyások (Sió, Kapós) csekély hordalék-mennyiségét a Duna el tudja szállítani. Ezek a vízfolyások csak kisebb hordalékkúpokat tudtak és tudnak képezni, amelyek a Duna medrében zátonyokként jelentkeznek. Megyénken belül a Duna jobb parti mellékvizei közül említést érdemel a Lepence-patak és a Az Aranyhegyi (Filatori) árok helyszínrajza egy 1900. évi térképen Dera-patak, mindkettő a Pilis hegység vizeit gyűjti össze. A Lepence Visegrád fölött, a Dera Szentendre alatt éri el a Dunát. A Budai hegyek vizeit vezeti el az Aranyhegyi-patak, az Ördög-árok és a Benta-patak, mely utóbbinak mellékvizei már a szomszédos Fejér megyéből is szállítanak vizet a Dunába. A Duna bal parti mellékvizei közül az Ipoly nemcsak megyehatár, hanem egyben országhatár is, mely a Börzsönyben eredő és a hegység nyugati felén lefolyó számos patak vizét gyűjti öszsze. A Börzsönyből dél felé igyekvő patakok egyenkint folynak a Dunába. A Cserhát és a Gödöllői dombság felől érkező vizeket a Morgó(Lósi) patak és a Gombás-patak Vác fölött, illetve Vác alatt vezeti a Dunába, míg Budapest határán belül a Szálas-patak és a Rákos-patak az a két vízfolyás, mely jelentősebb mértékben gyarapítja a Duna vizét. A Duna és a felsorolt mellékvizek természetadta funkciója a legutóbbi 2000 év alatt nem változott, most is az, ami azelőtt volt. Egyes esetekben azonban - jórészt emberi beavatkozás következtében - egyes vízfolyások helyzete és a lefolyás körülményei módosulhattak. Ilyen módosulásra példa az Aranyhegyi-patak, melynek eredeti medre a Kaszás dűlőn át vezetett, magába vette a Tábor-hegy és a Remetehegy felől északkeletre lefolyó vizeket és a ma is meglévő és részben beboltozott Bründlárok, Rádl-árok és Filatori-árok vizeivel együtt a mai Mozaik utcánál keresztezte a Szentendrei utat, és a mai Bogdáni út vonalában torkollott a Dunába. Térképmellékletünk szerint 1900-ban a Rádl-árok vize malmot hajtott. A torkolatnál a vízfolyás ily módon már jelentékeny lehetett és tekintettel a Kaszás dűlő elmocsarasodott területére a tározó hatás is jobban érvényesülhetett, ennélfogva a vízfolyás jellege is állandóbb lehetett. Itt jegyezzük meg, hogy ennek az állandó jellegű és jelentékeny menynyiséget szállító vízfolyásnak az iránya a dunai torkolatnál és előtte pontosan egybeesik annak a Dunaág-nak a folyásirányával, melyet az Óbudai 12