Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Vasúti hidak Vasúti hidak A vasúthálózat kialakulása: Nógrád megye vasúthálózata könnyen áttekinthető, mivel összesen csak hat vasútvonal érinti közvetlenül a megye területét. Jelen fejezetben a Magyar Államvasutak közforgalmú vasútvonalait és az azokon építet hidakat tárgyaljuk. Az első vasútvonalat igen hamar, 1867. május 9én nyitották meg. A Cs. Kir. Szab. Magyar Északi Vasúttársaság fejezte be a Pest - Hatvan - Salgótarján vasútvonal építését, így ekkor épültek az első vasúti hidak is a megyében. Ezek közül a mai napig használatban van négy boltozott híd, a legnagyobb 3,6 m nyílással, a vonal 1298 + 31 hm szelvényében. E vasútvonalat 1868-ban az állam megváltotta, és ezzel a vasútvonallal kezdődött meg a Magyar Államvasutak fejlődése. így a vonal meghosszabbítását Losoncig már a MÁV építette meg és adta át 1871. május 3-én. A megye első vasútvonala egyben az egyetlen vasúti fővonal is Nógrádban [2]. rendre 38,5; 77,5 és 25,5 m hídhosszal. Jelenleg az ártéri hidak rácsos acélszerkezetek, amelyeket 1936-ban építettek a fa hidak helyett. Ezek támaszközei az ártéri hidak sorrendjében: 40,0; 51,2 + Balassagyarmati gyalogos-felüljáró Nógrád megye vasúthálózata, Hajós Bence vázlata 1886. szeptember 24-én nyitották meg a Csata - Ipolyság vonalat, amelyet később, 1891. augusztus 15-én hosszabbítottak meg Balassagyarmatig. A vonalat a trianoni határ kettévágta, majd 1963-ban katonapolitikai okokból a határ előtti 6,3 km hoszszú Ipolyság - Drégelypalánk szakaszt felszedték. E vonal Visk határában keresztezi az Ipolyt. A mederhídon kívül három ártéri hidat is építettek. A vonal építésekor csak a mederhíd volt vasszerkezet, 40 m nyílással, alsópályás, X-rácsozású kialakítással. Az ártéri hidak fából épültek 6, 12 és 4 nyílással, 20,94 és 30,096 m. A II. világháború után épített új mederszerkezet korszerű kialakítású, alsópályás, ortotróp pályalemezes, oszlop nélküli rácsozású, 52,32 m támaszközzel [2,4,5]. A Mátra - Körösvidéki Helyiérdekű Vasúttársaság 1887. július 31-én adta át a Kisterenye - Kisújszállás és a Mátramindszent - Mátranovák vonalszakaszokat. A társaság vonalépítéseivel megteremtette a közvetlen kapcsolatot a Mátra-vidék és az Alföld között, az ehhez szükséges Tisza hidat is megépítve Kiskörénél [2]. A Nógrád vármegyei Helyiérdekű Vasúttársaság 1896. szeptember 13-án nyitotta meg az Aszód - Balassagyarmat vonalat, majd ugyanezen év december l-jén pedig a Balassagyarmat - Losonc vonalat. Összesen 221 hidat építettek 504 m össznyílással, legnagyobb az Ipolytarnóc és Losonc közötti Ipolyhíd volt 45 m-es mederhíddal [2,4]. 1909. július 11-én adták át a Vác - Drégelypalánk és az abból kiágazó Diósjenő - Romhány helyiérdekű vonalakat. A vasúton összesen 169 kisebb-nagyobb hidat építettek, a legnagyobb közülük 12 m nyílású acélhíd volt, amely egyben a legidősebb 10 m fölötti hídszerkezet a megyében. Az eredeti műtár45