Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye hídállománya

A megye hídállomanya Vasúti hidak gyak közül számos ma is áll, a MAV hfeltervtárában színes, festett tervek tanúskodnak a mérnök elődök gondos munkájáról [1,4]. A megye legfiatalabb vasútvonala a Losonc Nógrádszakái - Nagykürtös vonal, amellyel a Nagykürtös környéki szénbányákat kapcsolták be a vasúti hálózatba. A domborzati viszonyok miatt a legkedvezőbb vonalvezetés az Ipoly völgyében volt, így a meglévő vasútvonalat felhasználva építették meg a szükséges kapcsolatot. Ennek részeként épült meg a Nógrádszakái és az országhatár közötti vonal, amelyet 1951. szeptember 12-én nyitottak meg. Az Ipoly fölött alsópályás, gerinclemezes acélhíd épült 26 m támaszközzel, továbbá az Ipoly árterén két, kétnyílású ártéri híd is épült, mindkettő merev acél betétes vasbeton szerkezetből, 8 + 8, illetve 10 + 10 m szabad nyílásokkal [4,6]. A mai Nógrád megye területén ugyan kívül esik, mivel azonban a Ipoly-hidakat több fejezetben is egészen a torkolatig bemutattuk, két további vonalról is szükséges szólni. Hazánk első gőzüzemű vasútvonala a Pest - Vác vonal volt, melyet 1846. július 15-én nyitottak meg. Ennek folytatását több szakaszban adták át a forgalomnak, a Vác - Párkánynána szakaszt 1850. december 16-án. E szakaszon épült Ipoly-híd kezdetben faszerkezetű volt. 1859. április 7-én adták át a fahidat felváltó, kétvágányú, folytatólagos, alsópályás, sokszorosan rácsozott hidat, amely 56,83 m-es főnyílásával a legnagyobb vasúti híd volt 1867ig a Kárpát-medencében [3]. A megjelenésében is különleges hidat 1900ban átépítették vágányonként független hídszerkezetekké, parabolikus felső övű rácsos szerkezetekkel, majd a II. világháború után ismét új szerkezetek épültek folytatólagos rácsos kialakítással [2,5,6]. Az Ipolyság - Korpona vonalat 1899. április 6án nyitották meg. Az Ipoly fölött Ipolyság határában mederhidat (40 + 20 m) és ártéri hidat (20 + 20 + 20 m) építettek felsőpályás, acél rácsos szerkezetekből. Jelenleg a meder fölött egy 74,52 m támaszközű, alsópályás, többszörös rácsozású acélhíd áll, az ártér fölött pedig kétnyílású (31,5+31,5) alsópályás, x-rácsozású acélhíd szolgálja a vasúti forgalmat. [4,5]. A megye vasúti hídjainak főbb adatai: Ma a megye területén a MÁV kezelésében nyolc vonalszakaszon 457 vasúti műtárgy áll, ebből a híd, azaz a 2 m nyílás feletti 111 db (24%). A hidak hossza öszszesen 928 m, ami a műtárgy állomány hosszának 71 százaléka. A hidak viszonylag kisebb nyílásúak hasonlóan a közúti hídállományhoz, 5 hídnyílás lépi át a 18 m-es nyílás méretet: drégelypalánki, somoskőújfalui és a kisterenyei gyalogos felüljáró, a apci Zagyva-híd és a salgótarjáni elkerülő fölötti híd. Az utóbbi hídszerkezet több tekintetben is első a megyében. A 37,8 m támaszközű híd a legnagyobb nyílású, legfiatalabb és ortotróp pályalemezes kialakításával méltán a legkorszerűbb vasúti híd a megyében [1]. (Az egyedi hídleírások között részletesebben is bemutatjuk.) Vasúi/ átereszek és hidak nyílás szerinti megoszlása [db] 10 m össznyílás feletti vasúti hidak 46