Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Vas- és acélhidak Vas- és acélhidak A megye közútjain két fon­tos Ipoly-hidat, Hugyagnál és Pösténypusztánál 1894-ben acél felszerkezetűre építettek át [1]. Az akkor 2. számú Buda pest-Kassa állami főközlekedési út másod­szor Pösténynél keresztezte a fo­lyót. A híd az akkor már szokásos szegmens alakú rácsos tartókét épült, két (36,2-36,2 m) nyílás­sal. Az alépítményt Csellagh Gyula királyi mérnök tervezte, az alépít­ményt Glasner József, az acélszer­kezetet a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár építette [2]. Érdekes ennek a hídnak a tör­ténete: 1944-ben a szlovák oldali nyílást felrobbantották, a magyar oldalit pedig 1963-ban szétszed­ték és elszállították Drávaszabolcsra a Fekete-víz fölé. Hugyagnál ennyi maradt meg a II. világháború után, Hídlap, Közútkezelő Balassagyarmat Ipoly-hídja 1945 előtt, képeslap, Zempléni Múzeum nem sikerült az építésre vonatkozóan találni. E híd több képeslapon látható. Ezt hidat is felrobbantot­ták 1944-ben, ideiglenesen helyreállították, ám rendszeres határátkelés nem volt itt, a híd csak 1967-ben épült meg az Ipoly rendezése után, a régi hídhely közelében [5]. Letkésnél a 60 m nyílású Ipoly-hidat 1903-ban adták át a forgalomnak [6]. Az Ipoly árterén kétnyílá­sú rácsos híd épült. 1944-ben az Ipoly-hidat felrobbantották és 1952-54-ben építették újjá. Az újjáépítés terveit az Uvaterv (Darvas Endre) készítette, kivitelező 1. számú Mélyépítési Vállalat és Közúti Hídfenntartási Vállalat [7]. A határvízrendezés miatt történt kiigazí­tása óta az ártéri és a mederhíd szerepet cserélt. Szécsényben 1903-ban a kőboltozatos Szent János híd helyett szegmens alakú, 20 m nyílású rá­Beépítés közben stabilitási probléma miatt a hídszerkezet súlyosan sérült, ám helyreállították és 1974-ig, az akkor már 80 éves hídszerkezet viselte az 58. számú főút forgalmát [3, 4]. A fennmaradt bontási terv pontosan mutatja az eredeti híd kiala­kítását. Hugyagnál szintén 1894-ben épült a háromnyí­lású Ipoly-híd. Ez is szegmens alakú rácsos vasszer­kezet volt [1]. Balassagyarmaton háromnyílású (3 x 20 m), párhuzamos övű rácsos híd épült, egyes források szerint 1900 körül [1]. Egyelőre pontosabb adatot Szécsény, Szentlélek-patak-híd, Kubinyi Ferenc Múzeum 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom