Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Szikszai Mihály: Révek a megyében

REVEK A MEGYEBEN A Tisza folyó Szolnok megyei szakaszán a révátkelőhelyek egész rendszere alakult ki. Nézzük őket a folyó felső szakaszától lefelé haladva. [1] Abádszalók, a Tisza bal partján fekvő település két faluból alakult ki. Az abádi átkelőhelyet (Bérei révként) Anonymus említi először "Gesta Hungarorum" című munkájában. 1251-ben a rév jövedelmét már Dénes nádor fiai szedték, akik a tatárjárás óta birtokolták. Az átkelőhely jelentőségét jelzi, hogy 1716-ban Szalóknál a Tiszán át a megye közmunkával hidat épített, mely a Tisza-szabályozások alkalmával az 1840es években szűnt meg. Pusztataskony átkelőhelye 1891-ben gr. Szapáry Gyula és a szatmári püspökség tulajdonát képezte, akik fele-fele arányban részesültek a rév bevételéből. A rév vámszedési joga 1949-ben szűnt meg. Tiszaroffon két révről tudunk. Az egyik a nagy múltú Lejtői-rév, a településtől É-ra feküdt, első említése 1349-ből származik. A másik rév a Tiszaroff-Tiszasüly közötti vicinális út összeköttetésére szolgált. Ez a rév jelenleg is működik. Kőtelek 1891-ben kérvényezte rév létesítését, melyet a Tiszán megindult folyamszabályozási és mederkotrási munkák tettek szükségessé. Egy átkelőhelyet az új folyószakasz alsó végén helyeztek el, ennek neve lett a "Goitói Rév". A másik révátkelőhely a másik átmetszésnél létesült. Tiszabőt már a tatárjárás után fontos révhelyként említik. 1455-ben Kenderessy Balázs Bői Miklóssal és Bői Cseh Jakabbal együtt a bői tiszai rév királyi jogát is megszerzi. 1891-ben már helyi forgalmat bonyolított le, a Tiszabő-Kőtelek közötti vicinális út összeköttetését szolgálta. Nagykörű Kőtelekkel együtt 1891-ben kérvényezte a rév felállítását. A folyamszabályozási munkák megindulásával ugyanis Nagykörűnél is elkészült két átvágás a Tiszán. A forgalom és a közlekedés fenntartására a nagykörűi felső átmetszés alsó részén a sárszegi révet, az alsó átmetszés felső részén a mélysári révet alakították ki. Az utóbbi feladata lett, hogy Fegyvernekkel is fenntartsa a kapcsolatot. Ugyanis ebben az időben még Fegyvernek alatt a Holt-Tiszán is működött egy rév. A holtág eliszaposodása miatt azonban ezt megszüntették és helyette Nagykörűnél a falu alatt létesítettek egy új révet. Ez a rév később a NagykörűFegyvernek közötti összeköttetés fő útvonala lett. A Tiszán Nagykörű és Törökszentmiklós szintén rév segítségével tartotta a kapcsolatot. Ez volt az ú.n. "baljai " vagy "pityókai" rév. Tiszapüspökinél az 1729-es számadáskönyvben említik először a révet. A szatmári káptalan 1890-ben kért engedélyt rév felállítására. Az átkelőhelyen keresztül tartotta a kapcsolatot Tiszapüspöki, Törökszentmiklós és több puszta, valamint a jobb parton fekvő Szolnok, Besenyszög településekkel. 1892-ben Tiszapüspökitől északra a "Nagy szög" szigeten lévő káptalani birtokkal létesitettek rév közlekedést. Szolnoknál volt az Árpádkorban a fő átkelőhely a Miller (Mély-ér) vízfolyás beömlésénél. 1074-ből Tiszai komp a XIX. században (Vízügyi Történeti Füzetek 8.) 16