Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Szikszai Mihály: Révek a megyében

Révek a megyében Komp Szobiaknál (Képeslap 1940, Nagy Géza gyűjteménye) maradt feljegyzés Géza herceg és Salamon király itteni átkeléséről. A rév még a 13. században is itt volt, később helyeződött át a közúti Tisza-híd helyére. Tiszavárkonyt a bécsi Képes Krónika említi először az 1059-ben lejátszódott várkonyi jelenettel {"korona és kard") kapcsolatban. 1347-ben Nagy Lajos király Miklós pécsi püspök kérésére a Poroszló és Várkony közti réveket a poroszlóiak javára megszüntette. 1893-ban Szálai János és Ferenc helyi lakosok kaptak engedélyt egy gyalogrév felállítására. A gyalogrév működése 1907-ben szűnt meg. Tiszavarsány első említése 1075-ből való. A településsel szemben a folyó másik oldalán feküdt Tiszavárkony. A krónikákban Várkony és Varsány neve valószínűleg keveredik, megerősítve azt a hipotézist, hogy a jelentős tiszai átkelőhely egyik végén, pontosabban a Tisza jobb partján feküdt Várkony, míg a rév túlsó oldalán a bal parton Varsány. 1098-ban Kálmán király és Álmos herceg csapataikkal a rév közelében állomásoztak. Az Anjouk korában Abád és Fegyvernek mellett révje miatt Várkony ismét fontos hely lett. Varsány 1514-ben a Dózsaféle parasztháború során is fontos szerepet játszott, Dózsa főserege itt kelt át a Tiszán. A Vezseny-Tiszaföldvár közti átkelőhelyről először az 1354-ben kiadott határjárási oklevél tesz említést. Vezsenyt 1728-ban az Új szerzeményi Bizottság döntése alapján Podmaniczky János aszódi birtokos szerezte meg. Ennek birtokában 1734-ben Podmaniczky a vezsenyi rév használatára és a vámszedésre való jogot is megkapta. A múlt század vége felé Vezseny határában három révhely is található volt. Nagyrévnél az Árpád-korban szabad gázló volt. Ebből a gázlóból alakult ki később a révátkelőhely. Ezt a gázlót a források a községtől délre jelölik meg. A település nevét is a révről kapta. Tiszainoka révjét 1751-ben említik először a források. Tiszasasnál a 80/11. sz. tiszai átmetszésen működött komp. 1892-ben br. Bánhidy Albertné és a Bolza testvérek létesítettek itt átkelőhelyet, hogy a folyószabályozással ketté vágott birtokaikkal az összeköttetést fenntarthassák. A Hármas-Körös átkelőhelyét az öcsödi és kunszentmártoni hidaknál emiitjük. Ma is működik komp a Tiszán Tiszaroff-Tiszasüly, Kőtelek-Tiszaroff (személyszállítás), Nagykörű-Fegyvernek, VezsenyTiszafóldvár, Nagyrév-Tiszabög között. Irodalő m [1] Mozgó átkelőhelyek a Tiszán. Szolnok, 1995,Szolnoki Közúti Igazgatóság Egy kompátkelő díjtáblázata (1994) 17