Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Mellékletek

A megye hídtörténete évszámokban A MEGYE HÍDTÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN ban ben ben -ban ben •ban -ból 1075-ben oklevél említi Szolnoknál a milléri révet. 1320-ban oklevél említi a Büdös-ér hídján szedett vámot 1806-ban Fegy vernéknél. 1347-ben Tiszavárkonynál, 1349-ben Tiszaroffnál, 1354ben Vezsenynél működött rév az oklevelek sze- 1806rint. 18091426-ban Jánoshida vámos hely, a település neve már 1283-ban olvasható. 1469-ből maradt fenn a kunszentmártoni rév emlitése. 1811Ugyanebben az évben kelt a Földváry család révjoga Cibakházánál. 18171474. Túrkevén vízimalom említése (a malomnál hidak is voltak). 18191550-ben épült meg a szolnoki vár, melyet a Zagyva vett körül, várbejáró hidak ettől kezdve folyamatosan 1823 voltak. 1827 1562-ben elkészült az első hazai folyami híd Szolnoknál a 1827 Tiszán, Hrusztán budai pasa utasítására. 1692-ben készült el a török kiűzése utáni első Tisza-híd. 1828 (1685-ben égette fel a török az előzőt). 1716. Abádszalóknál egyes feljegyzések szerint Tisza- 1833 híd épült. 1715-16-ban három mocsár (ártéri) hidat újjá kellett építeni. 1720. Fortunato di Prati tervet készített a Zagyvára, a 1834-ben Kakát- és a Büdös-érre. 1723-ben készült el két boltozott híd, melyek közül a háromnyílású Kakat-hídját 1739-ben elvitte az ár- 1834-ben víz. 1730-3l-ben Prati a szolnoki Tisza-híd magasítására tervet 1837készített, a munka el is készült. 18401739-ben tűzvész pusztította el a szolnoki Tisza-hidat, az 1844újjáépítés 1742-ben készült el. 1760-ban még állt a szolnoki vár felvonó hídja. 1782-ből fennmaradt kőboltozat terveket a Jászberény- 1849-ben jászárokszállási útra Bedekovich Lőrincz a hármas kerület mérnöke készítette. 1852-ben 1788-ban készült a fennmaradt legrégibb jászberényi fari ídterv (Kecskés Zúgónál) 1789-ben 24 híd volt Jászberényben, melyek állapotát is 1857-ben ismerjük a fennmaradt kimutatásból. 1800. Rábl Károly hétnyílású boltozott hidat tervezett Kunszentmártonnál a Körösre, az 53 öl hosszú híd költségessége miatt nem épült meg. 1876-ban 1801-ben készült kimutatás szerint a Jász-kerületben 27 kőhíd (260 fm) és 35 fahíd (640 m) volt, s javaslat készült 45 kőhíd (140 m) építésére. 1880-ban 1804. pallójárda készült Szolnokon, 1880-ban már 15 km-nyi volt a városban. megépítette Rábl Károly Jászberényben a négynyílású Zagyva-hidat, melynek három nyílása ma is áll. elkészült az első fahíd Kunszentmártonban, már állt a kilencnyílású, 40 öl hosszú karcagi Zádor-híd, mely akkor a leghosszabb kőhíd volt hazánkban, kivitelezője Magurányi József volt. 3-ban ötnyílású Tarna-híd épült Jászdózsán, mely ma is áll. 8-ban Tunkel Ferenc elkészítette a szolnoki Tisza-híd tervét. készült metszeten Szolnokon három Zagyva-híd állt. épült Mezőtúron a Csergettyü híd. Szolnokon már állt a Büge kőhíd. Tunkel Ferenc tervei szerint megépült a cibakházi Tisza-híd (1853 után holtág fölé került). Jászberény és Jászjákóhalma között elkészült két kőboltozat. fennmaradt a Nagykun kerület hídkimutatása, eszerint 27 kőhíd állt, s csak a nagyobbak készültek fából. megépült Poroszló-Tiszafüred között a Tiszahíd, melyet a jég az 1840-es évek közepén elvitt, s 1846-ban építették újjá. lett kész Kunszentmártonban a második Köröshíd. Mezőtúron Berettyó-hidak és töltések épültek, elkészült a balai (Túrkeve) tíznyílású fahíd, a jég ismét elvitte a szolnoki Tisza-hidat, az újjáépítést Szvitek Ignác kezdte és Obermayer Lajos ácsmester fejezte be. Tiszafüreden és Szolnoknál felégették a Tiszahidakat. elkészült az Obermayer Lajos ácsmester építette tíznyílású szolnoki Tisza-híd, mely az utolsó fahíd volt itt. elkészült Gregersen G. kivitelezésével az első feszítőmüves, faanyagú vasúti Tisza-híd 10 meder- és 28 ártéri nyílással, tartósságát jelzi, hogy 31 évig volt üzemben. a község saját költségén megépült Öcsödön a Hármas-Körös fahídja Sarkádi Sándor építőmester kivitelezésében. elkészült Szolnokon a háromnyílású, faszerkezetű Zagyva-híd. ben ben ben