Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Vasúti hidak

3i •^w^í VASÚTI HIDAK A megye területén 146 vasúti híd van: 8 boltozat, 113 vasbeton és 25 acélszerkezet. Közismert, hogy a vasút már korán (1847) elért Szolnokig, s 1857-ben már állt a hatalmas Tisza-híd is, mely 512 m-es hosszával, monumentális méreteivel méltán kiváltja a csodálatot még ma is, különösen azért, mert 31 évig szolgálta a vasúti közlekedést [1, 2]. 1885-ben Kunszentmártonnál a Hármas-Körösön, és ugyanekkor Mezőtúrnál a Hortobágy-Berettyón is állt már a vasúti híd. Említésre méltó, hogy Mezőtúron már ekkor rácsos acélszerkezet épült [3, 10]. Szolnokon 1888-ban készült el a kétvágányú Zagyva- és Tisza-híd, az utóbbi elődjénél rövidebb volt (385 m). A Tisza-híd nyílása 95,5 m volt, s a Feketeházy János tervezte szerkezet típusa lett Duna-hídjainknak is [4-6]. Mezőtúr, vasúti híd képeslapon Az első vasszerkezetű szolnoki Tisza-híd (átépült 1942-ben) (Fotó: MAVAG archívum) 1888-ban épült, 1920-21-ben változatlan formában újjáépítették. f

942-es tervek szerint 1947-ben újjáépített szolnoki Tisza-híd (Fotó: MAVAG archívum) 1889-ben Kiskörénél hazánk leghosszabb fahídja épült a vasúti közlekedés számára: a három 48 m-es medernyílást rácsos Howe szerkezetek hidalták át, melyekhez 65 ártéri nyílás csatlakozott. A 780 m hosszú híd medernyílásait 1906-ban rácsos acélszerkezettel építették át, az ártéri nyílásokat azonban csak az 1919-ben történt pusztítás után. Ez a híd 1958. óta közös üzemű, az 544 m hosszú, 39 nyílású szerkezet hídépítésünk egyik érdekessége [7, 8]. 1891-ben Tiszafürednél ötnyílású, közös üzemű, rácsos acélhíd épült (előtte rövid ideig közúti fahíd állt itt), melyet kétszer robbantottak fel, 1947-ben az eredetitől eltérő rácsozású szerkezet 57