Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Vasúti hidak

Vasúti hidak épült, mely 20 évig közúti forgalmat is lebonyolított [8, 9]. A legnagyobb hidak történetét ebben a könyvben viszonylag részletesen ismertetjük, más fejezetekben és az egyedi hídleírásokban, ezért itt csak néhány figyelemreméltó tényre hívjuk fel a figyelmet egy összefoglaló táblázat alapján. Figyelemreméltó, hogy az első folyami vasúti Tisza-híd Szolnokon épült, megelőzve a híres szegedit, igaz, az már akkor vasszerkezetű volt. Érdekes összehasonlítást lehet tenni az egyes Tisza-hidak hossza között. Megállapítható, hogy a kiskörei olyan helyen épült, ahol széles az ártér; Tiszafürednél külön ártéri hidakat építettek. Említést érdemel, hogy a szolnoki Tisza-híd hossza 1888-ban jelentősen csökkent a korábbihoz képest és Kiskörénél még nagyobb mértékű a hossz rövidülése, ez a Tisza szabályozásának köszönhető. Elődeink előrelátását mutatja, hogy már 1888-ban kétvágányú hidakat építettek Szolnoknál. Érdekes, hogy a mezőtúri Hortobágy-Berettyó-hídnál az 1947es újjáépítésnél a megváltozott vízügyi adottságok miatt ugyancsak kisebb hosszúságú hidat lehetett építeni [10]. A vasúti hídépítés technológiájának változását jelzi, hogy a mezőtúri és az jászberényi hídnál is a korábbi rácsos szerkezet helyett gerinclemezes felszerkezet épült [10, 11]. Külön szólni kell a közös (közúti-vasúti) üzemű hidakról. Tiszafürednél már 1891-ben így épült az állandó Tisza-híd, s egészen 1967-ig (76 év) így bonyolódott le a közlekedés, Tiszaugnál a tranzverzális út részeként épített hidat alkalmassá tették a vasúti forgalomra is, az újjáépítés után csak öt évvel indult meg a vasúti forgalom (1952-ben) s napjainkban folyik az önálló közúti Tisza-híd építése, ezzel megoldva a 44. sz. főút forgalmi problémáját, amit a keskeny kocsipályája (5,3 m) jelent. Egyetlen Tisza-híd marad ezek után a megyében Kiskörénél, melyen egyelőre csak váltakozva haladhat át a vasúti, illetve közúti forgalom. A vizsgálatok szerint elfogadható költségű megoldás egyelőre nincs, melynek kivitelezése gazdaságos lenne (a meglévő mellett új közúti híd építése, vagy a közúti forgalomnak a vízlépcső üzemi hídjára terelése). Tiszafüredi vasúti Tisza-híd (épült 1947-ben) (Fotó: Dr. Domanovszkr Sándor) Vasúti Zagyva-híd Szolnokon, eredeti formában épült újjá (Fotó: Kardos Tamás) A vasúti, illetve a közös üzemű hidak történetének külön rendkívül érdekes, sajnálatosan mozgalmas része e hidak rombolásának, újjáépítésének története. A nagyobb hidak már 1919-ben, majd 1944. októberében áldozatul estek az esztelen háborús pusztításnak. Óriási erőfeszítést igényelt a forgalom viszonylag gyors újbóli megindítása - elsősorban a Tisza-hidakon [8, 12]. A szolnoki Tisza-híd, mely a legnagyobb forgalmú az összes között, különösen viharos történelmű volt, az akkori idők tudósításai, a fellelhető fényképfelvételek, szakcikkek arról tanúskodnak, hogy a legnehezebb körülmények között hallatlan erőfeszítéssel igen rövid idő alatt sikerült a roncsokat eltávolítani és a hidakat újjáépíteni [13, 14]. Önmagáért beszél, hogy a tiszafüredi, szolnoki, tiszaugi Tisza-hidak már 1947-ben újjáépítve üzemeltek, s csak a kisforgalmú kiskörei Tisza-híd újjáépítésére kellett vámi 1958-ig. 58