Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Háborús pusztítások, újjáépítések

HÁBORÚS PUSZTÍTÁSOK, ÚJJÁÉPÍTÉSEK A megye első folyami hídja Szolnokon meglehetősen gyakran károsodott árvíz, jég és tűz miatt, emellett háborús események során rendszeresen - részben vagy egészében tönkretették, felégették. így volt ez a török kiűzésekor is 1685-ben. Az új híd 1692-re készült el. A híd gazdag történetéből tudjuk, hogy átmenetileg hajóhídon, kompon bonyolították le a forgalmat [1]. A nagy folyami hidak 1919-ben szinte mind súlyosan károsodtak. A szolnoki közúti hidat 1920-ban először ideiglenesen, 1920-2l-ben véglegesen állították helyre az eredeti formában. A befüggesztett rész pótlását egy korabeli képeslap küldője is megörökítette [3]. Kevéssé közismert, hogy 1919-ben az ártéri híd is egy szakaszon tönkrement. A tiszafüredi Tisza-hidat (két nyílása ment tönkre) egy Kohn és egy RothWagner csavaros kapcsolatú ideiglenes szerkezettel, majd 1923-ban végleges formában állították helyre, a kiemelt roncsok felhasználásával [4]. A kiskörei Tisza-híd két medernyílása vált robbantás áldozatává és az ártéri faszerkezetek egy része leégett. A forgalom 1923-ig szünetelt, a helyreállítást ebben az évben végezték el úgy, hogy az ártéri nyílásokat betonpillérekkel és a budapesti déli összekötő vasúti híd anyagából építették meg [5]. Kunszentmártonban a Körös-hidat felégették, provizóriumot építettek, melyet a jég elvitt, ekkor úszóhidat (cérnahíd) állítottak üzembe, de ez is tönkrement. Ezután az állandó híd elkészültéig (1925) a forgalmat kompon bonyolították le. Érdekes, hogy a medernyílás három vasszerkezetét a gyergyófalvi Maros-hídból kikerült szerkezetből építették [6]. A szolnoki közúti Tisza-híd roncsai 1919-ben A tiszafüredi Tisza-híd ideiglenes helvreállítása (1920, MAVAG archívum) A szolnoki közúti Tisza-híd ideiglenes helyreállítása (1920) 46