Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Háborús pusztítások, újjáépítések

Háborús pusztítások, újjáépítések E rendkívül vázlatos áttekintés is érzékelteti, hogy milyen sokféle megoldást kellett alkalmazni, hogy viszonylag gyorsan ismét biztosítani tudják a felrobbantott A kiskörei Tisza-híd roncsai 1922-ben (J-N-Sz Megyei Levéltár, Fotóalbum) A kiskörei Tisza-hídújjáépítése (1923) (J-N-Sz Megyei Levéltár, Fotóalbum) Ennyi maradt 1944 őszén a szolnoki vasúti Tisza-hídhól hidakon a forgalmat. Provizóriumok, ideiglenes „hadihidak", kompközlekedes, a kiskörei Tisza-híd szinte teljes átépítése, Kunszentmártonban a fahíd helyett végleges híd építése jelentett jó megoldást. A második világháborúban, 1944. októberében a megye nagy hidjai mind hullámsírba rogytak. A szakirodalom, a törzskönyvek elég részletesen ismertetik az újjáépítési munkákat, ezért a sok esetből csak jellegzeteseket mutatunk be, megjegyezve, hogy a korábbi háborús pusztításokkal szemben ekkor már viszonylag kis, 20-30 m-es hidakat is felrobbantottak: a közúti hidak közül 39-et. A robbantások után szinte mindenhol provizóriumok épültek, melyeket a jeges ár általában hamar tönkretett. A kéziratban maradt kimutatás szerint 1949. május 1-én 15 híd (409 m) már véglegesen, kettő félállandó jelleggel (65 m) és 14 (130 m) ideiglenes jelleggel volt helyreállítva, továbbá négy új híd épült 1945. óta [7]. Teljesen elpusztult a szolnoki közúti híd. 1945. nyarán félállandó hidat kezdtek építeni, mely 1946. májusában készült el. Az érdekes nyílásméret-egyezés miatt a budapesti Kossuth-híd középső három nyílásához nagyban hasonló szerkezettel. A középső 78 m-es nyílás az akkor egyedül rendelkezésre álló csőanyagból, hegesztett kivitellel készült, a két szélső nyíláshoz azonban nem volt elég a csőanyag, ezért a Tokajban is alkalmazott 50 m-es „típusszerkezetet" építették be, melyet még meg kellett toldani 5-5 m hosszú hídrészekkel. Érzékelhető, hogy milyen kényszer szülte megoldás volt ez, s milyen nehéz volt 1946. májusára elkészíteni az oly fontos hidat. Ezt a szerkezetet 1952ben erősíteni kellett, ám nagy érdeme volt, hogy 1962-ig, amikor az új, korszerű hidat forgalombahelyezték, szolgálta a 4. sz. főút forgalmát [8], A szolnoki vasúti Tisza-híd története még viharosabb volt: 1944. novemberében már állt egy provizórium, ám ezt is felrobbantották, 1945. januárjában újabb ideiglenes szerkezet épült úgy, hogy a felrobban47