Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Vas- és acélhidak

Vas- és acélhidak rácsos szerkezettel váltották fel. Újszerű az alak és az is, hogy nem kéttámaszú tartók sorozata épült. A tervet dr. Korányi Imre készítette [3,11, 12] . Az esztelen háborús pusztítások miatt minden acélhidat újjá kellett építeni. Erről a rendkívül nehéz munkáról külön fejezetben számolunk be, itt csak szerkezeti, technológiai részleteket említünk. A szolnoki közúti Tisza-híd felszerkezetének rongálódása olyan nagy volt, hogy annak újbóli felhasználása szóba sem jött, felmerült a híd új helyen (elkerülő szakasz) történő építése, végül a régi helyen való újjáépítés mellett döntöttek. A hidat nagyobb szélességgel, ám a viszonylag épen maradt alépítmények felhasználásával kellett megépíteni. Átmenetileg a budapesti Kossuth hídhoz hasonló félállandó szerkezet építése látszott a leggyorsabb megoldásnak, tekintettel arra, hogy a nyílásbeosztás igen közel állt ahhoz és már 1945-ben a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium megterveztetett 30, 50 mes rácsos szerkezeteket. A kényszer szülte megoldás hegesztés alkalmazását tette szükségessé, mivel csőanyag állt rendelkezésre. A Kossuth hídnál tapasztaltakat Szolnokon már figyelembe vették [13]. A két 50 m-es nyílást végülis az említett típusterv szerinti csavaros kapcsolatú szerkezettel oldották meg. E félállandó híd építésének nehézségeit néhány adattal A kiskörei Tisza-híd medernyílásának átépítése (1906) (MAVAG archívum) Közúti Tisza-híd Szolnokon (épült 191 l-ben) képeslap (Közlekedési Múzeum) aslsSlf*5£3í!SP i iiiii^ ilin mii fcnftiifln r Kunszentmárton, Hármas-Körös-híd (képeslap, 1929) (Gyökér István gyűjteménye) lehet érzékeltetni: folyamatos (éjjel-nappali) munkával 700 fő dolgozott a hídon. A mederfenéktől számítva 18 m magas állványon kellett dolgozni, miközben a levonuló jég elvitte a közúti provizóriumot (1946. 34