Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Vas- és acélhidak

VAS-ES ACÉLHIDAK Vashidakat a megyében először a vasútvonalakon építettek, így 1885-ben a kunszentmártoni hídnál 14 nyílású, fajármos vastartós híd épült 15-19 m-es nyílásokkal [1]. Ugyanebben az évben Mezőtúrnál 47 m nyílású rácsos tartót építettek a HortobágyBerettyó fölé. Az alkalmazott vasanyag kavartvas volt [2]. 1888-ban Szolnoknál a Tiszát hidalták át sarlóalakú, rácsos nagynyílású (95,5 m) két medernyílással és öt rácsos felsőpályás ártéri hídrésszel kavartvas anyagból. A Feketeházy János terve szerint épült vasúti híd mintája lett a hazai Duna-hidaknak. Az egyenlőtlen süllyedés miatti félelem miatt ekkor és még később is kéttámaszú tartók sorozataként épültek a vashidak [3,4]. 1891-ben vasúti-közúti forgalomra épült az ötnyílású tiszafüredi Tisza-híd. Ez szegmens alakú, alsópályás szerkezet volt 30, illetve 70 m-es nyílásokkal [5]Közúti vashíd először 1896-ban épült Zielinski Szilárd tervei szerint a Hármas-Körösön Öcsödnél. Érdekes a híd nyílásbeosztása 3x46 +70 m [6]. Hamarosan (1903.) még egy rácsos közúti híd épült 30 m-es nyílással Mezőtúrnál. Említést érdemel időrendben a kiskörei vasúti Tisza-híd, melynek medernyílásait 1906ban építették át szegmens rácsos szerkezetté. Ez a híd már folytvas anyagú volt, legnagyobb nyílása 64,4 m. A rengeteg ártéri hídnyílást csak az 1919-es háborús pusztítás után építették át állandó szerkezetűvé [7]. 1911-ben készült el Szolnokon dr. Mihailich Győző tervei szerint a budapesti Ferencz József hídhoz hasonló háromnyílású (más a nyílások aránya és a rácsozás ennél a hídnál), Gerber-csuklós rácsos közúti Tisza-híd, melynek legnagyobb nyílása 79 m. Merész dolog volt a világszép híd kicsinyített, kevéssé díszített mását tervezni a Tisza fölé [8]. 1925-ben átadták a forgalomnak az állandó közúti hidat Kunszentmártonban. A három medernyílás nem új szerkezet, hanem a gyergyófalvi Maroshídból átszállított. A két párhuzamos övü, alsópályás, Az öcsödi Hármas-Körös-hid (épült 1896-ban, újjáépült 1951-ben) (Kardos Tamás felvétele) Hortobágy-Berettyó-híd Mezőtúrnál, korabeli képeslap (Gyökér István gyűjteménye) kétszeres rácsozású szerkezet jól mutatja, hogy ezek évtizedekkel előbbiek. A medernyílás 34 m-es, a mellette lévők 25, illetve 26 m-esek, s ezekhez már vasbetonszerkezetek csatlakoznak. Érdekes, hogy a megyében ez az első és egyetlen ilyen kialakítású híd [9, 10]. A vasúti hidak építésében fontos állomás volt a szolnoki Tisza-híd átépítése a háború alatt (1942-ben). A már nem kellő teherbírású medernyílásokat párhuzamos övü, kiékelt, folytatólagos 33