Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: A megye korai hídtörténete (1850-ig)

A megye korai hídtörténete (1850-ig) ben a Tinóka "folyóra" készített tervet Obermayer Lajos, a neves ácsmester [26]. Mezőtúron a Kolozsvár felé vezető úton a Berettyó-híd magas vízállásnál nem volt használható az ún. Dobogó hidat (88 m hosszú, 7 méter széles) 1850-ben építették [28]. E vázlatos áttekintés alapján megállapítható, hogy a 14. századtól biztos adatok vannak a megyei hidakról, 1562-től a szolnoki Tisza-hídról s a 18. század végétől megbízható térképekről ismerjük a "hidas" településeket: Árokszállás, Jánoshida, Jászberény, Szolnok stb. Ettől az időponttól pedig már nemcsak néhány terv, irat alapján állítható, hogy a megye - ezen belül is a Jászkun kerület - élenjárt a hidak, kiemelten az állandó (kő) hidak építésében. A vízrendezések jól feltárt története adta meg az alapját az út-hídépítésnek. 1850-től aztán más feltételek mellett (központi irányítás, Tisza-szabályozás, vasútépítések) folytatódott a hidak építése. Erről az időszakról még több, még részletesebb, főleg levéltári adattal rendelkezünk. Irodalom: [1] Györjfy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza, Hl. Akadémiai Kiadó, Bp. 1987. [2] Pongrác Pál: Régi malomépítészet, Bp. 1961. [3] Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében 1, Szolnok Megyei Múzeum Evkönyve, 1982-83. [4] Botár Imre: Szolnok települési viszonyai a XIX. században, Kézirat. [5] ár. Gáli Imre: Régi magyar hidak, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1970. [6] Szikszai Mihály: A szolnoki Tisza-híd szerepének változása napjainkig, ZOUNOK, Szolnok Megyei Levéltári Évkönyv, Szolnok, 1991. [7] Komáromy János: Jászberény palánkvára és törökkori kiépítése. Jász Múzeum Jubileumi Evkönyve 1874-1974. [8] Hoefnaglius metszete, Országos Széchenyi Könyvtár. [9] Nemes Gerzson: A Zagyva- és a Tárna völgy jász-kerületi vízügyeinek krónikája, Szolnok Megyei Múzeum Adattár 28-29., Szolnok 1981. [10] Szikszai Mihály: Miről mesél a Kakat-híd emlék táblája, berény a II katonai felmérésen (1860) Honismeret, 1990. 2-3.sz. [II] Fodor Ferenc: A Jászság életrajza, Szent István Kiadó, 1942. [12] Csath-Deák-Fejér-Kaján: Magyar vízügytörténet, Eötvös József Főiskola, Baja. 1998. [13] Károlyi Zsigmond-Nemes Gerzson: A Közép-Tiszavidék vízügyi múltja i.. Vízügyi Történeti Füzetek 8., Bp. 1975. [14] Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe, Tisza Téka !.. Eger. 289. [16] Bankné Molnár Erzsébet: Jászkun Kerületek igazgatása 17451876. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleménye 51, Szolnok. 1995. [17] Herbert János: Jászárokszállás nagyközség monográfiája, Reprint 1991. [18] Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története, ZOUNOK 9., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Evkönyve, Szolnok 1994. [19] Károlyi Zsigmond-Nemes Geizson: A Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II, Vízügyi Történeti Füzetek 9., Bp. 1975. [20] Heves Megyei Le\'éltár mérnök iratok IV-8/5 180. [21] Heves Megy-ei Levéltár mérnök iratok IV-8/3 107. [22] Szikszai Mihály: Az első állandó átkelőhely a Tiszazugban, Cihaki Hírek 1996. május. [23] Hidak Heves megyében, Eger, 1998. (39. Hídmérnöki konferenciára jelent meg) [24] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Túrkeve iratai L füzet 5. Fasc. 120. [25] Heves Megvei Levéltár, mérnöki iratok IV-8/4 127. [26] Heves Megyei Levéltár, mérnöki iratok 1V-8/7 221. [27] Takáts Sándor: A magyar malom, Századok 41. évfolyam 1907. [28] Bodoni Fodor Zoltán és Zsigmond: Mezőtúr, 1978. 21