Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)
Mellékletek
Összefoglaló ÖSSZEFOGLALÓ Jász-Nagykun-Szolnok megye közepes nagyságú (5607 km 2 ), sík felületű, a Tisza két partján terül el. A folyók szabályozása előtt nagy vizes területek nehezítették a közlekedést. Úthálózata az Árpád-korban viszonylag ritka volt, legfontosabb a Pest-Erdély közötti "sóút" volt, mely Szolnoknál haladt át a Tiszán. A Jászság vizei, a Zagyva és a Tárna számos híd építését tették szükségessé. Az országos közutak hossza ma 1318 km, az önkormányzati utaké 3722 km. A megyében már a 14-15. században fontos hidakról vannak okleveles említések: Fegyvernek (1354), Jánoshida (1426), ezek valószínűleg fahidak voltak. Szolnokon 1550-ben épült a vár, melyet a Zagyva vize védelmezett, a város első hídja itt volt. A Tiszán Szolnokon épült meg 1562-ben az első híd debreceni ácsok munkájával. Ennek a hídnak több mint 400 éves története jól ismert, 1720-tól e híd számos terve, ábrázolása is fennmaradt. A megyében elsősorban a Jászságban volt sok híd, Jászberényben 1783-ban (I. katonai felmérés) 14 híd szolgálta a forgalmat, ezek fahidak voltak. 1788-ból fennmaradt az egyik 11 öles híd terve, a következő időből pedig számos hídról tudunk levéltári iratokból, tervekből: 1806 kunszentmártoni Körös-híd (80 öl), 1827 cibakházi és 1734 tiszafüredi Tisza-híd. A 19. század első harmadában már három híd volt a megyében. Ezek építése, fenntartása a jeges árvizek miatt nem kis feladat volt, s a 14 m hosszú megmaradt gerendák is bizonyítják az akkori hídépítés színvonalát, a hídépítő ácsok, munkások, megyei (kerületi) mérnökök tudását. Kiemelkedő műtárgy volt az 1851-ben megépített szolnoki közúti Tisza-híd (Obermayer ácsmester müve), mely több, mint fél évszázadig szolgálta az egyre növekvő forgalmat. 1857-ben elkészült az 512 m hosszú szolnoki vasúti Tisza-híd, mely különösen impozáns mű volt. Tartósságát jelzi, hogy csak 31 év múlva kellett átépíteni. Hazánk leghosszabb fahídja Kiskörénél épült 1889-ben, a 780 m hosszú vasúti híd medernyílásai 48 m-es Howe-rendszerű rácsos tartók voltak. A megyében, főleg a Jászságban már a 18. század végén nagy ütemben építettek igényes kivitelű, többnyílású kőboltozatokat is, pl. Jászberény és Jászjákóhalma között 1792-94-ben nyolc kőhíd épült, s ma is áll az 1806-ban épült jászberényi Zagyva-híd (eredetileg négy, ma háromnyílású), az 1809-ben elkészült, eredetileg kilencnyílású karcagi Zádor-híd, mely építésekor hazánk leghosszabb (40 öl) kőhídja volt és az 1813-ban épült jászdózsai Tarna-híd, mely eredeti tonnájában, öt nyílásával tanúsítja az akkori mesterek tudását. A felsoroltakon kívül számos értékes boltozat volt 1944 előtt a megyében, ezek közül azonban 10 a háborús pusztításnak esett áldozatul, majd az útkorszerűsítések során, a megváltozott vízrajzi adottságok miatt is sok boltozat átépült. A vasbeton hídépítés korai példái a megyében a szolnoki ártéri Tisza-híd (1906) vasbeton pályalemeze, melyet acéltartók támasztottak alá, a Tisza-híd pályalemeze (1911), az 1913-ban épült újszászi Zagyva-híd, a kunszentmártoni Hármas-Körös-híd (1925) ártéri hídnyílásai, melyek bordás gerendahidak. 1927-ben nagy útépítési program kezdődött, ennek során épült többek között Szolnokon a háromnyílású Zagyva-, a jánoshidai Zagyva- (1935) és a különleges alakú jászberényi Zagyva-híd (1937). Jellemző nyílásméret 1520 m volt. A kor szinte minden jelentős tervezőjének (Zielinski Szilárd, Mihailich Győző, Menyhárd István, Haviár Győző, Mistéth Endre) alkotásai megtalálhatóak a megyében. Kiemelkedő műtárgy volt az 1940-ben elkészült szolnoki közúti felüljáró, mely hazánk leghosszabb vasbeton hídja volt (401 m), a vasúti vágányokat áthidaló merevítőgerendás főnyílása (48 m) pedig a hazai legnagyobb, építése idején pedig Európában is a legnagyobb volt. Az első vas-, illetve acélhidak vasútvonalakon épültek: 1885-ben Kunszentmártonnál és Mezőtúron. Kiemelkedő alkotás volt a szolnoki kétvágányú Tiszahíd. A Feketeházy János tervezte műtárgy 392 m-es hossza is tekintélyes, ennél fontosabb, hogy a sarlóalakú medernyílások a későbbi Duna-hidaknak mintái lettek. Az acélhidakat a megyében néhány kivételtől eltekintve a Magyar Államvasutak Gépgyára gyártotta és szerelte. 1891-ben ötnyílású rácsos acélhíd épült Tiszafürednél, közúti és vasúti forgalomra. Közúton 1896-ban épült az első acélhíd Öcsödnél a Hánnas-Körösön (négynyílású, a főnyílás 70 m), 1903-ban Mezőtúron egy kisebb (30 m) rácsos acélhíd épült, majd ismét vasúti híd következett: átépítették a kiskörei Tisza-híd medernyílásait acélszerkezetűre. Ezután 1909-ben készült el a budapesti Ferenc József hídhoz hasonló, Gerber-csuklós rácsos közúti Tiszahíd. 1919-ben felrobbantották a tiszafüredi vegyes 163
